Magspintomográfiás vizsgálatok révén kiderült például, hogy a kellemes zene éber kómás és alzheimeres betegeknél is pozitív érzéseket kelt, ezáltal pedig funkcionális változásokat idézhet elő a sérült agyban.
A kongresszus helyszínéül szolgáló Christian Doppler Klinika orvosigazgatója, Gunther Ladurner megemlítette, hogy eszméletüket vesztett betegek igen kedvezően reagáltak, amikor gyerekkori bölcsődalokat játszottak le nekik.
A kutatók abból indulnak ki, hogy a zene tovább marad meg az emlékezetben, mint a nyelv, illetve a beteg környezetéből származó népdalokat és énekeket kellemesnek ítéli meg. Az ismerős dallamok közösségi és biztonságérzetet adnak, ezzel pedig kedvező hatással vannak a terápiára – magyarázta Klaus von Wild, a Müncheni Egyetem idegsebész és neurorehabilitációs professzora.
A zene olyan agyterületekre hat, amelyek a motorikus kontroll, az emlékezet, a figyelem és a beszéd feldolgozásáért és irányításáért felelnek. A dallamminták hathatnak az agy idegi hálózatainak felépítésére, és meg is változtathatják azokat. A Lipcsei Egyetem kutatói például egy kis kenyai törzsnek játszottak le dúr, illetve moll hangzású, mesterségesen előállított zenét. Míg az előbbi örömet, az utóbbi búskomorságot idézett elő.
A kongresszuson elhangzott az is, hogy a zeneterápia segíthet a gyógyszeradagok csökkentésében is – közölte a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása.