Az intenzív zaj egészségkárosító következményeit – köztük a szív és érrendszerre gyakorolt negatív hatását – már korábban is vizsgálták. A mostani tanulmány azonban segített kideríteni, hogy a közlekedési zaj kapcsán maga a hang okozza-e a negatív hatást, vagy valami más, például a vele járó légszennyezettség. „A közutakon a magas zajszint és a magas légszennyezettség is megvan. Mi viszont csak a repterekre koncentráltunk, és így kibogozhattuk végre a megoldást” – mondta Matthias Egger, a Berni Egyetem kutatója.

Egy készülőben lévő svájci halálozási tanulmány adatait felhasználva a szakember és munkatársai kiderítették, hogy a vizsgálat alá vont 4,6 millió svájci felnőtt közül több mint tizenöt ezer halálát okozta szívroham 2000 vége és 2005 vége között. Az adatok szerint mindegyikük legalább 15 évig, vagy annál hosszabb ideig volt kitéve magas szintű repülőtéri zajnak és légszennyezésnek, a kutatók pedig megállapították, hogy a repülőgépek zajának mértéke és időtartama is növeli a halálos kimenetelű szívroham kialakulásának kockázatát.

30 százalékkal nagyobb volt a szívroham okozta halál kockázata azoknál az embereknél, akik naponta átlagosan (legalább) 60 decibel erősségű zajnak voltak kitéve, azokhoz képest, akiknél a zajártalom 45 decibelnél alacsonyabb volt – olvasható az Epidemiology című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban. A 15 évig, vagy még tovább tovább 60 decibeles erősséget meghaladó környezetben élőknél már 50 százalékkal volt magasabb a szívroham kockázata.

Az elviselt zaj mértékét meglehetősen nehéz megállapítani, mivel a le-és felszálló repülőgépek zaja folyton változik és sokszor a 100 decibelt is meghaladja, ha valaki közel lakik a le- és felszállópályákhoz – mondta Egger, hozzátéve, hogy a 60 decibel nagyjából egy zsúfolt bárban tapasztalt zaj erősségnek felel meg.