Az idősebbek hajlamosabbak megosztani egészségügyi problémáikat másokkal, és a barátok és családtagok gyakran elkísérik őket, ha orvoshoz mennek. A nekik ilyen módon adott információk gyakran segítik az orvost a fennálló kockázati tényezők azonosításában – ebből a tényből kiindulva vizsgált 60 évnél idősebb, kezelésben részesülő beteget, valamint hozzátartozóikat és barátaikat Paul R. Duberstein Rochesteri Egyetem pszichiáter professzora munkatársaival.

Eleinte Dubersteinék azt feltételezték, hogy a depressziós tünetek inkább a zárkózott (introvertált) betegek esetén maradnak rejtve a hozzátartozók számára. Azonban ennek éppen ellenkezője igazolódott be: az extrovertált, azaz a kifejezetten közvetlen, nyitott, könnyen kapcsolatot létesítő, viccelődő, ingerkereső magatartást mutató egyéneknél sokkal gyakrabban nem tűnnek fel a levertség jelei.

A kutatók azt is megállapították, hogy a családtagok és barátok szintén ritkábban ismerik fel a betegséget a megértő személyiségűeknél, akikben mások bíznak, és önmagukat hajlamosak háttérbe helyezni.

A következtetés szerint az, hogy valaki közvetlen, vagy megértő, nem jelenti egyúttal azt is, hogy pszichológiailag ne lehetne sérülékeny. Mindezek alapján az orvosok nem fogadhatják el fenntartások nélkül azokat az információkat, amit a barátoktól és a családtól az extrovertált, vagy megértő egyénről tudnak meg.