Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) közlése szerint két ikerlány júniusban született meg Németországban, míg egy fiú Olaszországban jött világra, szeptemberben. Cristina Magli embriológus, a bolognai SISMER központ munkatársa, a tanulmány résztvevője elmondta, hogy a mamák és gyerekeik jól vannak.

Ez volt az első kontrollált kipróbálása az összehasonlító genomi hibridizációnak (CGH) nevezett technikának, melynek célja a lombikbébi módszer (IVF-eljárás) sikerességének javítása.

A CGH alkalmazása utáni első baba, Oliver tavaly jött a világra Nagy-Britanniában, 41 éves édesanyjának korábban már 13 sikertelen IVF-próbálkozása volt.

Az európai szervezet égisze alatt futó tanulmányban jelenleg is több terhesség folyamatban van. A társaság sajtóközleménye utal terveikre is, melyekben 2011-re egy nagyobb szabású nemzetközi klinikai próba elindítása szerepel.

Az emberi sejtekben 23 pár, azaz 46 kromoszóma található, ezeknek fele-fele származik az apától, illetve az anyától. Mielőtt egy petesejt megtermékenyül, kiveti magából a teljes kromoszómakészlet felét, hogy helyet csináljon a spermiumból érkező 23 kromoszómának.

A „kilökött” kromoszómák közös szerkezetet alkotva együtt maradnak, ezt a genetikai anyagot vizsgálják a szakemberek a CGH-technikában. Génhibák, kromoszóma-rendellenességek esetén a megtermékenyített petesejtet nem használják fel, és csak azokat az embriókat ültetik vissza az anyaméhbe, melyekből egészséges fejlődésű magzat, majd újszülött várható.

A beültetés előtti genetikai vizsgálathoz (PGD) képest a módszer előnye, hogy valamennyi kromoszómát ellenőriznek, ráadásul megtermékenyítéskor, még a petesejtben, nem pedig a már fejlődésben lévő embrióból vesznek ki sejtet a teszthez.