A mesterséges megtermékenyítés (ivf) során egy laboratóriumi lombikban hozzák össze a petesejteket a spermiumokkal, a kialakuló embriót pedig visszaültetik az anya méhébe – az eljárás kifejlesztéséért Robert Edwards Nobel-díjban részesült. A módszer egyik legnagyobb hátulütője az, hogy nagyon drága, és sok országban emiatt a társadalombiztosítás csak bizonyos mennyiségű beavatkozást finanszíroz.

A Michigani Állami Egyetem kutatói Barbara Luke vezetésével az Egyesült Államokban 2004 és 2008 között történt mesterséges megtermékenyítéses beavatkozásokat tanulmányoztak. Öt év alatt 300 ezer nőnél mintegy félmillió próbálkozás történt, ennek eredményeképp több, mint 171 ezer újszülött jött világra. A siker aránya 36 százalék volt az első, 48 százalék az első kettő, 53 százalék az első három beavatkozás esetén. Ha az első három kísérlet sikertelen volt, a továbbiakban már elenyésző sikeres teherbe esés esélye – hangzott el az Amerikai Reproduktív Orvoslás Társaság októberi éves kongresszusán.

A szakértők szerint az első próbálkozások sikertelensége nem szabad, hogy elkedvetlenítsen, azonban a harmadikat követően érdemes más módszereket is megfontolni, például donor petesejtek, illetve béranya igénybe vételének lehetőségét.

A vizsgálat nem vette figyelembe az életkort, és más faktorokat sem, Luke szerint a következő vizsgálatoknak e tényezők befolyásoló szerepét fogják felderíteni.