A biszfenol-A megtalálható műanyag palackokban, dobozos italok és konzervek belső burkolatában, hőnyomtatott papírokban, fogtömésekben. Az elmúlt évtizedben 130-nál több tanulmány talált kapcsolatot a műanyagokból kioldódó BPA akár alacsony szintje és néhány súlyos egészségügyi probléma, például a mellrák, az elhízás, vagy a korai nemi érés között.

A WHO kanadai, amerikai és európai szakértőkből álló 30 fős bizottsága ottawai találkozóján áttekintette a legutóbbi tanulmányokat, melyek a vegyület emberi egészségre gyakorolt hatására vonatkoznak. A szakemberek megállapítása szerint a BPA vizeletben mért mennyisége megegyezett a vegyületből a szervezetbe bevitt mennyiséggel.

A kémiai anyag szintje „igen alacsony volt, jelezve, hogy a BPA nem halmozódik fel a testben és gyorsan kiürül a vizelettel” – közölte a WHO, hozzátéve, hogy korai lenne közegészségügyi intézkedéseket hozni, amíg a vegyi anyag és az egészségügyi hatások közötti összefüggések nem igazoltak.

Kanada volt az első ország, amelyik 2008 októberében megtiltotta a BPA használatát cumisüvegekben, miután tanulmányok azt jelezték, hogy az károsíthatja a csecsemők és a kisgyerekek idegrendszerét, és ártalmas lehet fejlődésükre. Idén októberben Kanada szintén elsőként a világon toxikusnak nyilvánította a biszfenol-A-t, mint a környezetre és az emberi egészségre is mérgező hatású vegyületet.

Szeptember végén az európai élelmiszer-biztonsági hatóság, az EFSA kinyilvánította álláspontját, mely szerint a BPA kis dózisban nem jelent veszélyt az egészségre. Ausztrália, valamint az Egyesült Államok néhány állama azonban már korábban korlátozta a vegyület használatát. Európában elsőként Dánia tiltotta be idén márciusban a BPA alkalmazását cumisüvegekben, majd júniusban a francia törvényhozók is így döntöttek.