A tüdőrák a daganatos halálozások vezető oka világszerte, az esetek túlnyomó részét a dohányzás okozza. Az összes tüdődaganatos eset 80 százaléka nem kissejtes tüdőrák, nagyjából fele-fele arányban adenokarcinóma, illetve pikkelysejtes karcinóma. Utóbbi rosszul reagál a kemoterápiára, valamint a sugárkezelésre, és mindeddig nincs célzott terápiája.

A német Max Planck Intézet munkatársai Roman Thomas vezetésével számos tüdőráksejt genetikai profilját készítették el. Megállapították, hogy a pikkelysejtes tüdőrák mintáinak mintegy ötöde az FGFR1 jelű génből több kópiát tartalmazott, mint más ráktípusok. A kutatók úgy vélik, hogy az adott gén működését blokkoló, aktivitását gátló szerek hasznosak lehetnek a pikkelysejtes tüdőrák kezelésében.

Elképzelésüket az első állatkísérletek is alátámasztották. A tüdőrákos egereknél a tumor mérete csökkent az FGFR-t gátló szer adagolásának hatására. A későbbiekben humán próbákat is terveznek a gátlószerrel, azok eredményessége esetén az ilyen típusú szerek öt éven belül elérhetők lehetnek.

„Mostanáig nem voltak jó hírek az ilyen típusú rákkal bíró páciensek számára” – magyarázta Nicholas Turner, a londoni Rákkutató Intézet munkatársa, aki az eredményeket közlő Science Translational Medicine című szaklapban írt kommentárt. Mint aláhúzta, ez a tanulmány nyújtja az „első reménysugarat”.