Az élő szervezetben bármilyen molekula válhat szabad gyökké, ha valamiért elektront veszít. Egyensúlyuk fenntartásához a környezetükben lévő molekulákat károsítva igyekeznek elektront felvenni, emiatt azonban bizonyos körülmények között negatív hatással lehetnek az egészségre. Ennek ellensúlyozása az antioxidánsok feladata, amelyeket döntően egészséges táplálkozással, vitaminokkal és ásványi anyagokkal veszünk magunkhoz.

A szabad gyökök és az antioxidánsok folyamatos ütközésében az eddigi tudományos elképzelések szerint az egészséget az egyensúly, sőt lehetőleg az antioxidánsok túlsúlya jelentené, de Hakan Westerblad, a világhírű svéd Karolinska Institutet professzorának és munkatársainak vizsgálatai azt mutatják, hogy ez az álláspont téves, és a szabad gyököknek fontos szerepe van a szív egészséges működésében.

„Mint mindig, itt is a mértékletesség a legjobb. Egészséges körülmények között a szabad gyökök a receptorok között fontos jeleket továbbítanak és csak ezek nagy mennyiségű és sokáig tartó hatása okozhat betegséget” – nyilatkozta a munkacsoport vezetője.

Ha a szervezetnek bármilyen okból nagyobb teljesítményre van szüksége, a szimpatikus idegrendszer béta-receptorainak ingerlése a sejtek fontos részében, a mitokondriumokban szabad gyökök fokozott keletkezéséhez vezet, amelyek a szív esetében a szívizomsejtek erélyesebb összehúzódását hozzák létre. A kutatók egerek szívizomsejtjeit vizsgálva kimutatták, hogy a szabad gyökök szaporodását antioxidánsok adásával gátolták, a béta-receptor-ingerlés hatása a szívizomra jórészt megszűnt, ami rontotta a szívizmok fokozott teljesítményét.