Jelenleg az Európai Unióban több mint tizenkétmillió elhízott vagy túlsúlyos gyermek van; évente 400 ezerrel nő a túlsúlyos és 85 ezerrel a kövér gyermekek száma. "Tehát, ha nem történik semmi, akkor katasztrófahelyzet áll elő" – mondta el Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatója azon a budapesti konferencián, amelyen a nemzetközi és a hazai helyzet alapján a gyermekkori elhízás visszaszorításának a lehetőségeit vitatják meg. A konferencia célja, hogy a számadatokkal a szakemberek és a döntéshozók figyelmét is felhívják arra, valamit tenni kell.

Martos Éva kiemelte, hogy a gyermekkori elhízás következtében már a gyermekek körében is egyre gyakoribbak az olyan, korábban a felnőttekre jellemző betegségek, mint a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség.

Egy 2009-es reprezentatív felmérés szerint a magyar nők körében a túlsúly és az elhízás előfordulási gyakorisága az uniós tagállamok között a legmagasabb; a férfiaknál négy tagállam előzi meg Magyarországot.

Az elhízással kapcsolatos európai uniós stratégiábanazt tűzték ki célul, hogy 2015-re a tagállamokban megfordítsák a jelenleg növekedő tendenciát, mondta el Martos, megemlítetve, hogy Franciaországban és Svédországban, ha megfordítani nem is sikerült, de megállították a gyermekkori elhízás arányának növekedését.

A főigazgató szerint Magyarországon is országos szintű kezdeményezésekre van szükség. Az intézet ilyen kezdeményezései közé tartozott a tavalyi, "Startolj reggelivel!" elnevezésű programot, illetve jelenleg is zajlik a Happy Hét, az első, vízfogyasztást népszerűsítő program Magyarországon, amelynek keretében 77 iskolában és óvodában 19 cég ingyenesen vagy kedvezményes áron biztosítja a vizet, a büfékben pedig beszüntetik a cukros üdítőitalok árusítását.