Kifogás: A fényvédőkben lévő vegyszerek valószínűleg károsabbak, mint maga a napfény.
Ellenérv: A naptejek az utóbbi időben rossz sajtót kaptak, többek között azt állították róluk, hogy rákkeltő anyagokat is tartalmaznak. Dr. Steven Wang, a Memorial Sloan-Kettering Rákkutató Központ munkatársa szerint az aggályok többsége megalapozatlan, a kutatások laboratóriumi vagy állatkísérletek adatain alapulnak, amelyek nem függnek össze az emberekkel. Egy kísérletben például egereknek adtak be hatalmas adag UV-fény-elnyelő hatású oxibenzont, amely gyakran előfordul a fényvédő krémekben, és ösztrogénhez hasonló hatást mutattak ki, ami a kutatók szerint felgyorsíthatja a daganatos sejtek növekedését. Wang azonban úgy véli, hogy 250 évig kellene valakinek naponta naptejet használnia ahhoz, hogy a kísérletben felhasznált oxibenzonmennyiségnek ki legyen téve.
Kifogás: A fényvédők miatt nem jutunk elég napfényhez.
Ellenérv: Nem kell feltétlenül a strandon lennünk, hogy bőrünket nagy mennyiségű napfény érhesse. Az emberek többsége hetente összesen 14 órányi UV-sugárzásnak van kitéve. A fényvédőt tartalmazó smink első lépésként nem rossz, nyáron azonban nem jelent elég védelmet. Egy tanulmány kimutatta, hogy az UVA-sugárzás már 12 hét alatt jelentős károsodást okoz a bőr simaságát és feszességét biztosító rostokban.
Kifogás: Megterhelő újra meg újra felkenni a fényvédő krémet.
Ellenérv: Két óránként mindössze öt percbe telik két evőkanálnyi naptej felkenése, amennyit arra az esetre javasolnak, ha fürdőruhában vagyunk a szabadban huzamosabb ideig. Válasszunk olyan terméket, amely a leginkább megfelel igényeinknek.
Kifogás: A fényvédő termékek túl drágák.
Ellenérv: Az UVA- és UVB-sugárzással szemben egyaránt védelmet biztosító termékek megvásárlásához nem kell bankot rabolni. Wang szerint a kutatások sosem mutattak ki semmiféle összefüggést az ár és a védelem mértéke között, az olcsó termék tehát ugyanolyan jó lehet, mint a drága.
Kifogás: A természetesen sötét bőrnek nem kell fényvédelem.
Ellenérv: Jeanine Downie montclair-i bőrgyógyász szerint a bőrrák színvak, gyakorisága például egyre nő a spanyol származásúak körében, akik közül sokan sötét bőrűek. Ennek egyik oka valószínűleg a vegyes rasszbeli örökségük lehet. Vivian Bucay, a Texasi Egyetem kutatója szerint a hispán származásúak genetikailag sokrétűbbek más csoportoknál, ezért még ha sötét bőrűek is, akkor is ugyanúgy leéghetnek, mint a német vagy ír származásúak. Ráadásul a sötét bőrűek a betegség későbbi szakaszában fedezik fel a bőrrákot, mint a világosabb bőrűek.
Kifogás: A napbarnított bőr jól mutat.
Ellenérv: Gondoljunk csak egy pillanatra arra a lottyadt, pergamenszerű, csokibarna bőrű nőre, akit tavaly láttunk a strandon… Tényleg fiatalnak és vonzónak tűnt? Persze, ő szélsőséges eset, de a bőrgyógyászok szerint minél sötétebbre barnulunk, annál szárazabbá válik a bőrünk, a szárazabb bőr pedig azt jelenti, hogy minden ránc sokkal látványosabb rajta. Az aranybarna bőrszín ráadásul a napfoltokat sem teszi kevésbé feltűnővé – sőt, bizonyos esetekben akár sötétebbé is teheti.
Kifogás: A bőrrák az egyik leginkább gyógyítható rákbetegség.
Ellenérv: Az UVB-sugárzás a két leggyakoribb bőrrák típus, a bazális sejtes karcinóma és a pikkelysejtes karcinóma kialakulásához vezet, az UVA-sugárzás pedig mélyebbre hatolva a bőrben a leghalálosabb bőrrákfajtát, melanómát válthatja ki. Igaz, hogy ha idejében kimutatják, általában gyógyítható a melanoma, ennek ellenére Magyarországon 700 ember halálát okozza évente.
Még most sem hajlandó naptejet használni? Számos tanulmány kimutatta azt is, hogy a bőrrák más daganatos betegségek, köztük az emlőrák, a non-Hodgkin limfóma, a tüdőrák és a veserák kockázatát is megnöveli. Ennek egyik oka az, hogy az UV-fény meggyengíti a bőrsejteket, és károsítja az immunrendszer működését. Olyan ez, mintha eltávolítanánk a biztonsági őröket egy bankból, és beengednénk a bankrablókat.