A veseelégtelenség az az állapot, amikor a vese nem – vagy csak csökkent mennyiségben – képes a méreganyagokat kiválasztani. Veséink nagyon sokáig képesek elvégezni a feladatukat akkor is, ha már drasztikusan, visszafordíthatatlanul károsodtak. Amikor azonban bekövetkezik a teljes veseelégtelenség, akkor a mérgező salakanyagok koncentrációja megemelkedik a vérben, ezt a jelenséget urémiának hívják.
Akut (heveny) veseelégtelenségnél a veséket hirtelen éri károsító hatás, emiatt a vesék kis időre leállhatnak, de ezt követően részben vagy teljesen ismét működőképessé válnak. Ez az állapot bekövetkezhet nagy vérveszteség, pl. baleset következtében, de okozhatja vérmérgezés is. A nagymértékű kiszáradás szintén átmeneti veseleállással járhat, ezért például heveny hasmenéssel járó állapotoknál ez is előfordulhat.
Hazai járvány még nem volt
A 2011. május elején indult, főleg észak-németországi betegeknél észlelt hasmenésjárványt egy közönséges bélbaktérium okozza. Az új törzs többféle kórokozó-tulajdonsággal rendelkezik, így képes a bélfal védelmi rendszerét kijátszva áthatolni és toxikus anyagokkal elárasztani a beteg keringését. A baktérium – amely az Enterohemorrágiás Escherichia coli (EHEC) csoportba tartozik – minden évben fertőz Európában és az Egyesült Államokban is, ritkán a mostanihoz hasonló nagy járvány formájában is. Magyarországon is évente több, izolált esetben volt igazolható EHEC törzs egy-egy véres hasmenés hátterében, hazai nagy járvány kialakulására eddig nem volt példa.
„A fertőzés az érintettek többségében enyhe vagy közepesen súlyos lefolyású és spontán meggyógyul. A betegek egy részénél azonban súlyos, életveszélyes szövődmény alakulhat ki (HUS – hemolitikus urémiás szindróma), ennek jellemzője az akut veseelégtelenség és a vérszegénység. A szövődmény kialakulásáért egy méreganyag (toxin) felelős, amely az érpályát bélelő sejteket károsítva a vérlemezkék aktiválódásához, vérrögösödéshez és a vörösvértestek széteséséhez vezet. EHEC-fertőzést követő HUS-szövődmény kialakulására hazánkban is volt példa minden évben, de az érintett betegek 1-2 hónap kórházi kezelést követően teljesen meggyógyultak, maradványtünet, tartós vesekárosodás nem alakult ki” – mondta dr. Prohászka Zoltán, a Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika kutatólaboratóriumának tudományos főmunkatársa, laboratóriumvezetője.
Mi okozhat még veseelégtelenséget?
Egyes gyógyszerek vagy kemikáliák is kiválthatják a vese részleges leállását, antibiotikumok szedése esetén, fájdalomcsillapítók rendszeres és túlzott használatakor is kialakulhat ez az állapot, illetve egyes vérnyomáscsökkentők és röntgenkontransztanyagok is kiválthatják. Olyankor is kialakulhat akut veseelégtelenség, amikor a vizelet elfolyása zavart szenved: ha például vesekő, daganat, sérülés, megnagyobbodott prosztata miatt a vizelet nem tud távozni.
A krónikus (idült) veseelégtelenség olyan progresszív állapot, amikor a vesék hosszú idő (gyakran több év) alatt, visszafordíthatatlanul károsodtak. Ez az állapot az esetek kétharmadában cukorbetegség, illetve magas vérnyomás miatt alakul ki. A fennmaradó eseteket érkárosodás, fertőzés, az immunrendszer betegsége miatt bekövetkező veseállomány-gyulladás, örökletes megbetegedés, ólommérgezés vagy vesekárosító gyógyszerek hosszú ideje történő szedése váltja ki. Becslések szerint összesen körülbelül 3 kilogramm fájdalomcsillapítót kell beszedni ahhoz, a recept nélkül kapható szerekből, hogy emiatt veseelégtelenség alakuljon ki.
Ha valakinek mindkét veséje megbetegszik, és a vesefunkció csupán a normálisnak az 5 százaléka, akkor az életben maradás orvosi beavatkozás nélkül lehetetlenné válik, mivel a vesék működését mesterségesen kell pótolni. Az előrehaladott krónikus veseelégtelenséget végstádiumú veseelégtelenség néven is ismerik. Ekkor már vesepótló kezelésre van szükség: dialízisre, vagy amennyiben a beteg alkalmas rá (csupán 20-25%-uk!), transzplantációra.
Mivel a vese elégtelen működése szinte valamennyi szerv, szervrendszer működését befolyásolja, ezért megfelelő kezelés nélkül ez a beteg halálához vezet.
„A vese csökkenő működésének nincs érezhető, látható tünete, és sokan évekig nem keresik fel háziorvosukat, hogy laborvizsgálatot kérjenek. Pedig a vesebetegség időben kiszűrhető, csupán laborvizsgálatra van szükség. A veseelégtelenség korai felismerése kiemelt fontosságú, mert a korai terápia megelőzheti a vesekárosodás további romlását, illetve lassíthatja a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását” – tette hozzá Fazekas Mária, a Nemzeti Vese Program szóvivője.
A májusban indult Nemzeti Vese Program célja a lakosság tájékoztatása a vese működéséről, annak betegségeiről, és a szűrés, a prevenció hangsúlyozása.