A Botox néven ismert hatóanyag valójában a Clostridium botulinum baktérium által termelt idegméreg (a botulinum neurotoxin), amely átmenetileg megbénítja azokat a ráncok kialakulásáért felelős izmokat az arcon. Az utóbbi években a Botox idegrendszeri gyógyszerként is elterjedt, például a Parkinson-kórral járó remegés enyhítésére, fájdalomcsillapításra és a migrén csillapítására használják.

A melbourne-i Monash Egyetem orvosi központjának kutatói Phil Bardin vezetésével súlyos asztmás pácienseknél tesztelik a Botox-injekciót. A kutatók korábbi vizsgálataikban úgy találták, hogy a súlyos asztmások felénél rekedtség is jelentkezik – hasonló jellegű, mint amikor a hangszálak túlerőltetése miatt reked be valaki. Az utóbbi problémával küzdő emberek egy csoportjánál (mintegy 400 páciensnél) már hatékonynak bizonyult a Botox befecskendezése a gégefőbe, közölték a kutatók.

A világelső ausztrál tanulmányba hatvan asztmás pácienst vontak be. A résztvevők fele Botoxot kap a gégefő izmába, a másik fele placebót. A kezeléstől nem azt várják, hogy meggyógyítja az asztmát, hanem azt, hogy enyhíti a vele járó tünetet, az erős köhögést.