Az immunrendszer speciális B-sejtjei termelik azokat az autoantitesteket, melyek tévesen a szervezet saját szövetei ellen irányítva az immunrendszer támadását – ahelyett, hogy a kórokozókkal szemben lépne fel. A Blood című szaklap oldalain bemutatott vizsgálat egérkísérletekben tanulmányozta a kóros folyamatot, és a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ezen sejtek gátlása jól alkalmazható módszer lehet az autoimmun betegségek gyógyításában.

A legtöbb ilyen betegség, például a lupusz, a szklerózis multiplex, és a reumatoid arthritis (ízületi gyulladás), férfiakhoz viszonyítva nőknél 2-10-szer gyakrabban jelentkezik. Bár ismert, hogy a nemi hormonok szerepet játszanak e különbség kialakulásában, azonban más faktorok szerepe sem zárható ki.

Dr. Philippa Marrack professzor és Nemzeti Zsidó Egészségügyi Központ munkatársai kimutatták, hogy a B-sejtek szóban forgó altípusát egerekben az X-kromoszóma génjei szabályozzák, ami megmagyarázza az eltérő viselkedést hím és nőstény egyedek esetén. Felfedeztek egy korábban le nem írt B-sejt-típust is, amelynek felszínén megtalálható a CD11c fehérje, ami a sejtek környezettel való kölcsönhatását segíti elő. Az öregedés során a nőstény egerek szervezetében nő ezeknek a B-sejteknek a száma, de az egészséges hímekében állandóan alacsony marad, a kutatók ezért öregedéssel összefüggő B-sejteknek nevezték el őket, angol elnevezésük (Age-associated B Cells) után pedig az ABC nevet kapták.

Az ABC-ről az is kiderült, hogy azok szintje magasabb az autoimmun betegségekre hajlamos hímeknél is, életkortól függetlenül, ráadásul a magasabb sejtszámot már jóval a betegség kialakulása, illetve az autoantitestek megjelenése előtt ki lehetett mutatni. A kutatók azt is bebizonyították, hogy emberekben is jelen vannak az egerekével megegyező funkciójú immunsejtek. Reumatoid gyulladásban szenvedő nők esetén a sejtek száma az életkorral párhuzamosan növekszik.

Egerekben kimutatták, hogy az ABC-sejtek a sejtmagi DNS-hez kötött fehérjék elleni antitesteket termelnek. Mindazonáltal az ABC-számot csökkentő kezelés csökkentette az antitestek mennyiségét is, ami felveti a betegség kezelésében való alkalmazhatóság lehetőségét. Emellett bebizonyosodott, hogy z ABC-k aktiváláshoz szükséges a TLR7 nevű sejtfelszíni receptor is, amelynek génje az X-kromoszómán található, és mivel a nőkben két X van jelen, férfiakban pedig csak egy, ez magyarázhatja a betegségtípus nemi preferenciáját.