James Grannemann, a Wayne Állami Egyetem pszichiáter és magatartás-idegtudomány professzora munkatársaival több vizsgálatsorozatban tanulmányozza a szervezetben lévő zsírsejtek viselkedését, anyagcseréjét és azt, hogy ezek a változások miképpen függnek össze a cukorbetegségben kórossá váló szervek működésével.

Amikor elhízunk, a zsírszövet elveszíti azon képességét, hogy az ételből fölvéve tárolja az energiát, és a szervezet számára mérgező molekulákat, szabad zsírsavakat bocsájt ki, amelyeket az izomsejtek és a máj vesznek fel. A zsírsavak befolyásolják az inzulin termelődését és azt is, hogy az inzulin a cukorból az izomsejtek és a májszövet útján energiát termeljen. Ennek az a következménye, hogy a hasnyálmirigy több inzulint termel, és ha a szerv nem képes a mind nagyobb igénynek megfelelni, kifejlődik a cukorbetegség. A kutatók rámutatnak arra, hogy az Egyesült Államokban egyre gyakoribb a felnőttkori, 2-es típusú cukorbetegség.

„A gond nem az, hogy mennyire vagyunk kövérek, hanem az, milyen jól tudják a szöveteink kezelni a mérgező zsírsavakat” – írta James Grannemann professzor, aki szerint ez a kulcsa annak, hogy megértsük a zsírsejtek mérgező tulajdonságának a lényegét. Ha ez sikerülne, az anyagcsere-betegségek szövődményeinek kezelése megoldódhat.

A kutatás egyik jövőbeni célja az, hogy láthatóvá tegyék az élő sejtekben a zsírlebontást, és így kiderítsék, hogyan termelődnek a mérgező molekulák. Ehhez olyan érzékelőt kell kifejleszteni, mely megfigyeli a szabad zsírsejtek képződését a jelenséggel egy időben. A kutatók már most keresik a szakirodalomban azok az adatokat, melyek új fogyasztószer fölfedezéséhez vezetnének, hiszen ez volna a legnagyobb eredménye a munkának.