A fogfehérítés-függők közé azokat sorolják, akik a sok beavatkozással már fogaik egészségét veszélyeztetik. Az Amerikai Fogászati Akadémia szóvivője, Kellee Stanton szerint ezeknek az embereknek irreális elképzelésük van arról, hogyan kell szájuknak kinéznie. „Sokan vannak, akik már a létező legfehérebb kerámiát viselik a szájukban, fogaikat azonban még mindig sárgának látják.”

Matthew Messina fogorvos szerint sokan szenvednek pszichológiai függőségtől. Ők azok, akik már nem csak randevúk és állásinterjúk előtt végeztetik el a kezelést, hanem szinte bármikor találnak rá megfelelő indokot. És ha a fogorvos nem vállalja az újabb beavatkozást, a fogfehérítő rágók, szalagok és fogkrémek lehetővé teszik, hogy saját maguk is fehéríthessék fogaikat.

A túlzásba vitt fehérítés irritálja a fog szöveteit, ami miatt pirosság, gyulladás és fájdalom léphet fel. Emellett a zománcot is károsítja, ami a fog áttetsző kék színben kezd játszani. Ekkor már tilos az újabb kezelés, hiszen az csak tovább rontja a helyzetet.

„Ilyenkor ki kell kérdezni a pácienseket az eddigi kezelésekről, és őszintének kell lenni velük. El kell mondani, hogy milyen veszélyeket rejt magában a további fehérítés, és fel kell hívni a figyelmet az eddigi jelekre” – véli Messina.

Mindemellett az is előfordul, hogy a peroxidtól égésszerű nyomok jelennek meg az ínyen, vagy a zománc vékonyodása miatt egyre sárgábbak lesznek a fogak. „Ilyen esetekben elmondom a páciensnek, hogy mit látok, és azt javaslom nekik, hogy fejezzük be a fehérítést” – mondta el Stanton.

Kezdetben 7-10 naponta lehet szükség a kezelésre, ezután már csak 3 vagy 6 havonta. Ez a fogászati és az otthon végezhető beavatkozásokra egyaránt igaz. Aki megfelelően ápolja a száját, annak nincs szüksége fél évnél gyakrabban a fehérítésre. Sokan nem szeretik hallani, de az állandó orvoshoz járás helyett jóval hatékonyabb, ha abbahagyjuk a dohányzást, és mérsékeljük a kávé és a vörösbor fogyasztását.