A legtöbb krónikus beteg is általában úgy végzi, hogy végül megáll a szíve, de a drámai hír mindig az, amikor fiatal labdarúgók vagy olimpikonok váratlanul, holtan összeesnek a pályán. Az ilyen esetek többségében is kiderült, hogy szokatlanul korán kezdődő koszorúér-betegségről van szó. Ilyenkor nem koszorúér-elzáródás és a következtében kialakuló szívizomelhalás (infarktus) a halál oka, hanem koszorúér-szűkület, aminek következtében az oxigénhiány hirtelen szívritmuszavart indít el, a vérkeringés gyakorlatilag megszűnik és bekövetkezik a halál.

Marina Cerrone és Silvia G. Priori fiatal, tökéletesen egészségesnek tartott élsportolók hirtelen szívhalálának feltételezett genetikai okairól számolt be az European Heart Journal című szaklapban megjelent tanulmányukban.

A szakemberek áttekintették azokat a ritmuszavarokat, amelyekkel kapcsolatban már bizonyos örökletes tényezők kiderültek. Eddig is tudtuk, hogy bizonyos ingerületvezetési zavarok fokozzák az életveszélyes szívritmuszavarok kockázatát. Az EKG-felvételen ezeket a gyakorlott szívgyógyász felismeri és ilyenkor fokozott figyelemmel a veszély csökkenthető.

Az utóbbi években új tudományág alakult ki, amely a szív ioncsatornáit kutatja. Genetikailag meghatározott az a tulajdonság, hogy a különböző ionok, a kálium, a nátrium vagy a magnézium milyen mértékben jutnak be az ioncsatornák útján a sejtekbe, ez pedig megmagyarázza esetleges ritmuszavarok elindulását.

A kutatók szerint az alapkutatás kideríti a genetikai jellemzőket, a szívgyógyászok pedig ezek figyelembe vételével megelőzhetik bizonyos veszélyes ritmuszavarok megjelenését.