A PET (pozitronemissziós tomográf) egy képalkotó diagnosztikai eljárás, amellyel a szervek, szövetek anyagcsere-aktivitása ábrázolható. A nukleármedicinai módszer azt a tényt használja ki, hogy a test degeneratív elváltozásainak helyén (pl. rákos megbetegedések) a sejtek emelkedett anyagcsere-aktivitást mutatnak.
A PET-vizsgálat előtt a páciens szervezetébe bizonyos radioaktív anyagokat, úgynevezett tracert injekcióznak. A tracerek a sejtanyagcsere különösen aktív részein „halmozódnak fel”, sugárzásuk egy speciális kamerával mérhető. A mérési eredményekből számítógép segítségével háromdimenziós kép jeleníthető meg.
A vizsgálattal járó sugárterhelés alacsony, 8-14 mSv. Ez annyi sugárzás hatásának felel meg, mint amennyi mindennapi életünk során természetes környezetünkből 3-6 év alatt ér minket.
A PET a szervstruktúra ábrázolására nem alkalmas, ezeket a vizsgálatokat röntgeneljárással, azaz CT-vel és MR-el végzik. A PET a leghatékonyabb, legpontosabb, ugyanakkor legdrágább képalkotó eljárások közé tartozik.
Radioaktív tracerekként a cukorhoz hasonló felépítésű anyagokat használnak, melyek szétesésükkor úgynevezett pozitronokat bocsátanak ki. A leggyakrabban használt tracer az FDG (F18-dezoxiglükóz) egy radioaktív fluorral jelölt szőlőcukor-molekula. Fehérje- vagy zsíranyagcsere-folyamatok vizsgálatakor jelölt fehérjét vagy zsírt használnak.
Mivel az FDG-t testünk cukorként azonosítja, így az azokon a helyeken koncentrálódik, ahol a legnagyobb az energiafelhasználás, így egy szerv vagy szövet energiafelhasználása grafikusan ábrázolható. Egy feltűnően magas energiafelhasználású pont utalhat tumor vagy áttét (metasztázis) jelenlétére, amelyet a PET már pár milliméteres nagyságban érzékel és ábrázol.
PET és CT együtt
A PET/CT vizsgálatban két módszert egyesítenek: a PET- és a CT-technikát. Ezeket egy időben, egymás mellett alkalmazva, lehetővé válik a normális és a kóros működési állapotok megjelenítése és a CT segítségével a testről készített merőleges metszetekkel azok pontos térbeli ábrázolása is. A PET-CT-vizsgálat nemcsak az onkológiai diagnosztikában alkalmazható, hanem egyes kardiológiai és ideggyógyászati, valamint gyulladásos kórképekben is fontos klinikai információt ad. Speciális nyomjelző anyaggal például infarktuson átesett betegeknél egy tervezett műtéti beavatkozás előtt meg lehet becsülni a szívizom életképességét, amely előre jelezheti a beavatkozás sikerességét.
A központi idegrendszeri betegségek közül a demenciák egyes típusainak elkülönítésében, illetve epilepsziás gócok feltárásában használható.
A rákdiagnosztika a leggyakoribb
A PET legfontosabb alkalmazási területe a rákdiagnosztika, segítségével a nukleármedicina szakorvosai tumorokat és áttéteket kutatnak fel, valamint pontosan meghatározzák a megbetegedés stádiumát (staging). Az alkalmazott terápia során PET-tel ellenőrizhető, hogy eredményesek voltak-e a gyógyító eljárások. Operációt követően megállapítható, hogy az egész daganat eltávolításra került-e vagy maradtak-e daganatrészek a szervezetben. PET-tel a szakorvosok azt is kontrollálhatják, hogy egy eredményes terápiát követően észlelhető-e visszaesés, kiújulás (recidíva).
Ki veheti igénybe?
Az OEP által finanszírozott vizsgálatokra a beteget az őt kezelő onkológus utalhatja be. A vizsgálatok szükségességéről külön szakmai bizottság dönt. Térítés ellenében bárki igénybe veheti.