Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) néhány éve elvetette irányelvei közül a köldökzsinór korai leszorítását, arról viszont nincs ajánlás, hogy mikor ideális elvágni. Egy pár éve végzett ellenőrzés során kiderült, hogy az Egyesült Királyság kórházaiban a megszületést követően szinte azonnal elvágják a köldökzsinórt. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy ez a gyakorlat a későbbiekben egészségügyi problémákhoz vezethet.

Világszerte az óvodás korú gyermekek negyede szenved vashiányos vérszegénységben, ami a vashiány legsúlyosabb formája, és károsan befolyásolhatja a gyermek agyának fejlődését. Svéd kutatók szerint a legegyszerűbb megoldás, ha biztosítják a kicsik számára a legjobb kezdést: a méhlepényből maximalizálják a vér-és vasraktárak feltöltését. Ha a születés után várnak még három percet a köldökzsinór leszorításával, akár egyharmaddal is növelhetik a kicsi vérmennyiségét.

A kutatók 400 újszülött adatait vizsgálták meg, akik problémamentes terhességből születtek. Néhányuknál legalább 3 percet vártak a köldökzsinór elszorításával, a többieknél pedig születés után 10 másodpercen belül elvégezték. A késleltetett lekötés hatására négy hónapos korban sokkal jobbnak mutatkozott a kicsik vasszintje, kevesebb vérszegényt találtak köztük. Ráadásul a korábbi aggodalmakat cáfolva – nevezetesen, hogy a későbbi beavatkozás hatására jobban besárgulnak – semmilyen káros hatás nem jelentkezett.

A kutatók becslése szerint minden húsz késleltetett lekötéssel megelőznek egy vashiányos vérszegénységet. Szerintük ezt az eljárást kellene standardizálni problémamentes terhességből időre született gyermekek esetén.

A brit szülészeti szakkollégium nem tett kifejezett javaslatot a köldökzsinór lekötésének időpontjára, de elismerték, hogy az azonnali leszorítás szigorú kiértékelés nélkül vált rutineljárássá, és további kutatásokra van szükség a témában. A szülészek ma már Magyarországon is arra törekszenek, hogy problémamentes esetekben minél később vágják el a köldökzsinórt.