Az eredmények alapjául szolgáló kutatásban közel 4 700, 65 évnél idősebb norvég, észt, brit, francia olasz, görög és spanyol férfi és nő részvételével végeztek vizsgálatokat, hogy meghatározzák az aszpirin korábban nem ismert mellékhatásait.  A 2000 és 2003 között végzett tanulmány során a kutatók megvizsgálták a résztvevők vérmintáit, továbbá feljegyezték az aszpirinhasználat gyakoriságát. A vizsgálatok közben figyelembe vették a résztvevők ivási és dohányzási szokásait, vérnyomását, korábbi szív- és érrendszeri betegségeit, valamint társadalmi helyzetét.

A kutatási eredmények alapján a mindennapos aszpirinhasználat összefüggésbe hozható az úgynevezett „nedves” típusú, késői stádiumú időskori makuladegeneráció kialakulásával, míg a jóval elterjedtebb, „száraz” típusú AMD valószínűségét egyáltalán nem növelte meg, derült ki azOphthalmology című tudományos folyóirat januári számában publikált tanulmányból.

A késői stádiumú nedves típusú AMD esetében minél gyakrabban szedett a résztvevő aszpirint, annál magasabb volt a betegség kialakulásának valószínűsége.  A korai AMD a résztvevő idős emberek körülbelül egyharmadánál (36%) alakult ki, míg a késői AMD-t hozzávetőlegesen a résztvevők mindössze 3 százalékánál mutatták ki.

A kutatók többször is hangsúlyozták, hogy további kutatásokra van szükség a biztos eredményekhez, de a jelenlegi adatok alapján az eredmények több millió idős ember életére lehetnek hatással, akik rutinszerűen használnak aszpirint a fájdalom vagy gyulladás csökkentésére, illetve a szívbetegségek kockázatának visszaszorítására.

„Az embereket figyelmeztetni kellene a recept nélkül kapható aszpirin esetleges mellékhatásaira” – nyilatkozta Dr. Paulus de Jong, az amszterdami Holland Királyi Művészeti és Tudományos Akadémia Idegtudományi Intézetének szemész professzora.