A szívinfarktus és a fizikai aktivitás összefüggéseiről globális képet adó INTERHEART című esetkontrollált kutatásban 52 ország 262 központjában több mint 29 000 ember vett részt. Az eredményeket a European Heart Journal című folyóirat tette közzé. „Az adatok tovább hangsúlyozzák az aktív életmód fontosságát” – mondta el a vizsgálat vezetője, Claes Held professzor, a svédországi Uppsala Klinikai Kutatóközpont munkatársa.

A svéd, kanadai és amerikai szakemberek által végzett vizsgálat szerint a könnyű fizikai munka 22, a közepesen nehéz pedig 11 százalékkal csökkenti az infarktus veszélyét az ülőmunkához képest – függetlenül a többi kockázati tényezőtől – a világ összes tájáról származó férfiak és nők minden korosztálya számára. A nehéz fizikai munka esetében azonban nem figyeltek meg ilyen hatást.

A szabadidős sport könnyed mozgásformák esetén 13, közepes erősségű sporttevékenységnél 24 százalékkal vetette vissza a szívroham kialakulásának kockázatát. A mozgásszegény életmódra kárhoztató autó és tévé együttes birtoklása 27 százalékkal fokozta a megbetegedés esélyét.

A szegényebb országokban többen végeznek ülőmunkát, és a fejlett országokhoz képest szabadidejükben is kevesebbet mozognak. „Ezt részben magyarázhatják az oktatási és gazdasági rendszer különbségei, esetleg a kulturális és éghajlati eltérések. A trópusi övben valószínűleg kevesebben állnak neki sportolni munka után, mint a világ többi, hőmérsékletileg temperáltabb részén” – vélekedtek a kutatók.

„Az adatok alapján megvan a javaslat a mindennapi élet területére. A szegényebb országokban jobban kellene szorgalmazni a testmozgást, mivel egyre jobban terjednek ott is a testi erőt felváltó gépek, így ellensúlyozni kell az ezzel járó mozgáskiesést. A világ többi táján is ráfér az emberekre a sportolás. Aki egész életében fitt marad, az a legolcsóbb, legkönnyebb és leghatékonyabb módszerrel tarthatja magát távol az intenzív osztálytól.” – mondta el Held professzor.