A Michael E. DeBakey Veteránkórház, és az MD Anderson Rákközpont munkatársai 2009-es egészségügyi adatokat elemeztek, amelyek olyan 339 esetre vonatkoztak, amikor a betegek vizeletében egy speciális baktériumot találtak. Az alanyok zöme idősebb férfi volt, és a vizeletteszt pozitivitását követően sürgősségi ellátásban részesültek. A fertőzésre jellemző tünetek meglétét elemezve – például láz, vagy fájdalmas vizelés – a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy 156 esetben volt valódi fertőzés, 183 betegnél pedig csupán kolonizáció állt fenn, vagyis a baktériumok úgy telepedtek meg, hogy az fertőzési jeleket nem vont maga után.

Az Archives of Internal Medicine oldalain olvasható beszámoló szerint az orvosok mintegy 12-szer gyakrabban rendeltek antibiotikumot tünetes, mint tünetmentes esetekben. Ugyanakkor Dr. Barbara Trautner és munkatársai kimutatták, hogy a 183-ból 60 betegnél a húgyúti fertőzés nyilvánvaló bizonyítékának hiányában is antibiotikumot alkalmaztak. Ezzel szemben a jelenlegi ajánlások szerint csupán speciális esetben, például terhes nőnél kell tünetmentes kolonizáció esetén antibiotikumot rendelni.

A jelenség hátterében gyakran a húgyúti katéterek alkalmazása áll: a katéter elősegíti a baktérium megtelepedését, azonban annak eltávolítását követően a probléma általában magától megszűnik, antibiotikum nélkül is. A túlzott antibiotikum-használat egyre növekvő közegészségügyi problémát jelent, ugyanis ennek következtében emelkedik a rezisztens törzsek száma, és új szerek fejlesztése nehézségekbe ütközik. Mindazonáltal az orvosok félnek a kezeletlen esetek lehetséges negatív következményeitől, és az orvosi perek egyre nagyobb száma sem segíti elő a szakszerű egészségügyi ellátást.