„A pletyka valójában fontos szerepet játszik a társadalom rendjének fenntartásában” – véli Robb Willer társadalompszichológus, aki társszerzőként jegyzi a Journal of Personality and Social Psychology című lapban megjelent tanulmányt. Tapasztalatai szerint terápiás hatása is van a pletykálkodásnak, a rossz hírek hallatán ugyanis felgyorsul a szívverésünk, ez azonban enyhül, ha a hallottakat megoszthatjuk valakivel. Az információ átadásával pedig akár azt is megelőzhetjük, hogy valakit kihasználjon egy kétes jellemű személy.

„Nem kell bűntudatot éreznünk, hiszen ezzel akár meg is óvhatunk másokat valamilyen kellemetlenségtől” – mondta el Matthew Feinberg, aki munkatársaival elsősorban a társadalmi szempontból fontos pletykát vizsgálta, nem a sztárok életéről szóló bulvárhíreket.

A kutatók első vizsgálatukban 51 önkéntesnek mutatták be két személy játékát. Néhány forduló után az egyik játékos csalni kezdett, és nem fizette ki társának a szabály szerint neki járó összeget. A tett láttán a résztvevők szívverése felgyorsult, és a legtöbben figyelmeztették a másik játékost, hogy mi megy a háttérben. Ez lelassította a szívverésüket és jobban érezték magukat tőle.

A második kísérletben 111 személy együttműködési készségét mérték fel először egy kérdőív segítségével, majd őket is hasonló helyzetbe hozták, mint az első forduló résztvevőit. Itt úgy tapasztalták, hogy minél kooperatívabb volt valaki, annál nagyobb valószínűséggel figyelmeztette a többi játékost a csalásra. A harmadik forduló során a résztvevőknek a saját nyereményükről is le kellett mondaniuk, ha figyelmeztetést küldtek a csalásról. A többség így is hajlandó volt az áldozathozatalra.

„Az emberek még úgy is hajlandóak voltak megosztani a rossz hírt, hogy ennek semmi kihatása nem volt a csalóra” – számolt be tapasztalatairól Feinberg.

A negyedik fordulóban szintén egy pénznyerő játékot játszottak a résztvevők. Egy részüknek azt mondták, a csalókat figyeli a rendszer, és jelzi az eseteket a többi játékosnak. Ezzel a tudattal sokkal óvatosabban és nagylelkűbben játszottak az alanyok, mint egyébként. Összességben tehát elmondható, hogy a negatív jelenségek továbbításának egyéni és társadalmi haszna is van.