Leslie McClure, az Alabamai Egyetem biostatisztikus munkatársa és kollégái egy jelenleg is folyó kutatás adatait vették alapul, amelybe több mint harmincezer, átlagosan 45 éves fekete és fehér bőrű embert vontak be. Arra a 16 500 alanyra koncentráltak, akiket 2003 és 2007 között figyeltek meg, és nem volt korábban szívbetegségük vagy stroke-juk.

A megfigyelés öt éve alatt 351-en estek át közülük stroke-on. McClure és társai azt figyelték meg, hogy az ezt elszenvedők lakóhelyén mennyi volt az elmúlt 15 évben a napsütéses órák száma. Úgy tapasztalták, hogy a legborúsabb területen élők 1,6 százalékkal nagyobb eséllyel estek át a betegségen. Ezen felül a hideg klímájú területen élés szintén növelte a kockázatot.

„Még nem tudjuk pontosan, hogyan is függ össze a stroke és a napfény. Noha már több elmélet is napvilágot látott, a teljes magyarázat még várat magára” – figyelmeztetett a kutató. Ezzel Dr. Larry B. Goldstein, a durhami Duke Stroke Központ igazgatója is egyet értett, aki szerint még további kutatások szükségesek a témában.

„Nem lepett meg a felfedezés, de fontos, hogy meg is tudjuk magyarázni az összefüggést. Valószínűnek tartom, hogy a kevés napsütés okozta alacsony D-vitaminszint is közrejátszhat a jelenségben, de várjunk még egy kicsit a végleges következtetések levonásával” – vélekedett a szakember.

Az eredményeket az Amerikai Stroke Szövetség New Orleans-i konferenciáján ismertették.