A Science Translational Medicine szaklapban ismertetett kutatás során Valter Longo, a Dél-Kaliforniai Egyetem professzora és kutatói megállapították, hogy a daganatos sejtek másképp reagálnak a koplalás okozta stresszre, mint a normál sejtek. Ahelyett, hogy a hibernáláshoz hasonló alvó állapotba kerülnének, a sejtek tovább növekednek és osztódnak, míg végül elpusztítják önmagukat.

Longo elmondta, hogy a daganatos sejtek kompenzálni akarják minden olyan dolognak a hiányát, ami a koplalás után hiányzik a vérből. Bármennyire próbálják azonban pótolni, képtelenek rá, és tulajdonképpen öngyilkosságot követnek el.

A kutatócsoport egerekben vizsgálta a koplalás különféle daganattípusokra gyakorolt hatását. A koplalás kemoterápia nélkül is lassította az emlőrák, a melanoma, az agydaganat és a neuroblasztóma növekedését, de kemoterápiával kombinálva bizonyult a leghatékonyabbnak. A több rövid szakaszban alkalmazott koplalás kemoterápiával ötvözve a rendkívül agresszív daganatban szenvedők 20 százalékát, és az ugyanazon ráktípus korlátozottabb terjedésétől szenvedők 40 százalékát gyógyította meg. A csak kemoterápiával kezelt egerek közül egy sem maradt életben.

A kutatók már végeznek olyan kutatásokat, amelyek a koplalás hatását vizsgálják az emberekre, de csak több éves klinikai kísérletekkel lehet megerősíteni majd, hogy a daganatban szenvedő embereknek előnye származhat-e a kalóriamegvonásból. A kutatók azt is hozzáteszik, hogy a koplalás nagyon veszélyes lehet olyan betegek esetében, akik amúgy is nagyon lefogytak, vagy cukorbetegségnek, illetve más kockázati tényezőknek vannak kitéve. Egy előzetes kutatás eredményeit a tervek szerint idén júniusban teszik közzé az Amerikai Onkológus Társaság (ASCO) chicagói éves konferenciáján.