Ecetmuslicákkal végzett kísérleteikben a Linköpingi Egyetem szakemberei úgy találták, hogy azok a gyümölcslegyek, amelyeknek a kurkuma hatóanyagát, a kurkumint adagolták, 75 százalékkal tovább éltek társaiknál. A megállapítás segít megmagyarázni azt is, hogy miért ritkább a szellemi leépülés az indiai idős emberek körében nyugati kortársaikhoz képest.

A kurkumin nem oldotta fel ugyan a modellállatokban az Alzheimer-kór kialakulásának hátterében álló amiloid fehérjeplakkokat, de felgyorsította az új idegszálak képződését azáltal, hogy csökkentette az úgynevezett oligomerek (összecsapódott fehérjék) mennyiségét, amelyek a káros plakkok előformái. „Az eredmények igazolták, hogy az oligomerek azok, amelyek a leginkább ártanak az idegsejteknek – hangsúlyozta Per Hammarstrom kutatásvezető.

„Most azt mutattuk meg, hogy állatmodellben kis méretű molekulák is befolyásolhatják az amiloid fehérjék képződését” – tette hozzá a kutató. Több elmélet született már arról, hogy az oligomer fehérjék miként járulnak hozzá az Alzheimer-kór kialakulásához, a mostani tanulmány ezekhez szolgál újabb adalékkal.

A kurkumint a kurkuma gyökeréből nyerik ki, és évezredek óta használja gyógyításra a keleti orvoslás. Támogatja a szívet, segíti az emésztést, véd a fertőzések ellen, de nemrégiben rákvédő és trombózisellenes hatásairól is beszámoltak.

Az eredeti tanulmányt a PLoS One című tudományos portálon ismertették a szerzők.