Az élőlények, így az állatok, a növények, de még a baktériumok is cirkadián ritmus szerint élik életüket, azaz a szervezetük működése – így az immunrendszeré is – alkalmazkodik a nappalok és éjszakák váltakozásához. Az amerikai Yale Egyetem orvosi karának kutatói azt vizsgálták, hogy mi okozza ezt a változékonyságot.

Valamely fertőzést okozó ágenst először is fel kell ismernie az immunrendszernek ahhoz, hogy küzdeni tudjon ellene. Ebben a felismerési folyamatban vesz részt a TLR9 jelű receptorfehérje, amely azonosítani tudja a baktériumok és vírusok DNS-ét. A kutatók egérkísérleteikben kimutatták, hogy a termelődő TLR9 mennyisége és működésének módja a napszaktól függően változott. Ha a napon belüli immunitási csúcson lévő egereket vakcinálták, amikor a TLR9 aktivitása a maximumon volt, akkor az állatok erőteljesebb immunválaszt adtak.

A kutatók szerint eddig is tudták például, hogy a vérmérgezésben (szepszis) szenvedő embereket leginkább éjjel 2 és reggel 6 óra között fenyegeti a halál. Egerek esetében a szepszis súlyossága függött attól is, hogy a nap mely időpontjában kezdődött el a fertőzés, és ez az időpont egybeesett a TLR9 aktivitásának változásaival.

"Közvetlen molekuláris kapcsolatot találtunk a cirkadián ritmus és az immunrendszer között" – foglalta össze Erol Fikrig kutatásvezető, a Yale Egyetem munkatársa. "Úgy tűnik, hogy a cirkadián ritmus megzavarása befolyásolja a kórokozókkal szembeni esendőségünket" – tette hozzá.