Dr. Daniel Kripke, a kaliforniai Scripps Klinika Viterbi Család- és Alvásközpont munkatársa csapatával több mint 10 500 beteget kísért figyelemmel, akik átlagéletkora 54 év volt. Az alanyok több krónikus betegségben is szenvedtek, 2002 és 2007 között pedig 2,5 éven át altatókat is írtak fel számukra. A kutatók összehasonlították halálozási és daganatos megbetegedéssel kapcsolatos kockázatukat olyanokéval, akik nem nyúltak gyógyszerhez az alvás elősegítése érdekében.
A BMJ Open című szaklapban publikát eredmények szerint azok, akik évente 18 adagnyi gyógyszert váltottak ki, 3,6-szor nagyobb eséllyel haltak meg a felmérés ideje alatt. 18-132 adag esetén a kockázat ötszörösére nőtt, mely nem függött az életkortól, de a 18-55 éves korosztály körében bizonyult a legnagyobbnak.
A legnagyobb dózisokat használók körében alakult ki a legtöbb nyelőcsőrák, nyirok-, tüdő-, vastagbél- és prosztatadaganat. Érdekes módon azonban nem nőtt a leukémiás, mellrákos, méh- és hólyagrákok, valamint melanomás esetek száma. Ezt az összefüggést nem magyarázhatták a korábban is fennálló egészségügyi problémák.
Kripke kihangsúlyozta, hogy több, ismert mechanizmus állhat a megnövekedett kockázat hátterében. A nyelőcső záródási rendellenessége például a terület elrákosodását okozhatja. Az altatók ronthatnak az alvási apnoén is, melynek következtében a betegek gyakrabban esnek el, vagy szenvednek autóbalesetet. „A vizsgált altatószerek közül én egyiket sem írnám fel a betegeimnek” – jelentette ki Kripke. A veszélyes hatóanyagok közt tartják számon a temazepamot, a zolpidemet, az eszoiclone-t, a zaleplont és a szedatív antihisztaminokat.
A kutatás nem mutatott ki ok-okozati viszonyt, csupán összefüggést, ezért sok szakember óvva int attól, hogy messzemenő következtetést vonjanak le belőle. Kripke azonban nem rejtette véka alá a véleményét. „A népszerű altatók összefüggésbe hozhatók a halálesetek számának és az újonnan diagnosztizált rákos esetek horribilis növekedésével” – mondta el.
Dr. Victor Fornari, a Zucker Hillside Kórház gyermek-és ifjúsági pszichiátriai osztályának vezetője szerint semmi ok a pánikra. Bármi okozhatta a kockázatemelkedést, aminek esetleg semmi köze nincs a tablettákhoz, inkább az alapbetegséghez, mely miatt szükség volt a szedésükre, és az altatók orvosi ellenőrzés mellett való alkalmazása biztonságos és hatékony.
Dr. Bryan Bruno, a Lennox Hill Kórház pszichiátriai részlegének igazgatója azonban nem javasolta az altatók rendszeres alkalmazását. „Veszélyessé válhatnak, ezért ideális esetben csak átmenetileg vagy rövid ideig használhatók. Hosszabb távon fennáll például a függőség kialakulásának veszélye.”