Les Mayhew professzor meglátása szerint a két nem között a hetvenes években volt a legnagyobb az élethossz-különbség – 5,7 év –, azóta mind a nők, mind a férfiak élettartam-kilátása egyre hosszabbodik, de a férfiaké gyorsabban.

Ennek egyik fő oka lehet, hogy csökkent a férfiak körében a dohányzók aránya. A cigarettázás 1920 után vált gyakorivá, csúcspontján a férfiak 80 százaléka dohányzott, és Mayhew szerint ezzel magyarázható, hogy az 1970-es években „tetőzött” a remélhető élethossz nemek közti eltérése. A nők körében később vált divattá a dohányzás, a tüdőrákos megbetegedések száma náluk még mindig emelkedik, míg a férfiaknál rohamosan csökken.

Mayhew Anglia és Wales várható élettartamra vonatkozó adatait elemezte. Számításai szerint 230-ra 87 évre hosszabbodik a várható élettartam mind a nők, mind a férfiak esetében.

Ami a szélesebb világot illeti, David Leon, a Londoni Egyetem professzora a BBC-nek elmondta, hogy azon országokban, amelyekben rövid a várható élettartam, például Fekete-Afrikában, a nemek között nincs nagy halálozási korkülönbség, mert a fertőző betegségek nem válogatnak férfiak és nők között. Az olyan országokban, amelyek legyűrték a tömeges ragályt, így Kelet-Európa államaiban, ugyanakkor nagy a várható élettartamok közötti eltérés, például az 1990-es években Oroszországban 13 év volt a különbség a nők javára.