A világ számos részén az a rutineljárás, hogy a magzat világrajövetele után azonnal elvágják a köldökzsinórt, pedig ezzel értékes tápanyagoktól fosztják meg az újszülöttet. Ha még legalább három percig hagynák, hogy a köldökzsinór összekösse a gyermeket és édesanyját, a vér továbbra is szabadon áramolhatna a kicsi keringési rendszerébe, ami egy 3,5 kg-os újszülött esetében egy deciliternyi extra vért jelentene.

Ola Andersson, a svéd Halland Kórház vezető orvosa, illetve az Uppsala Egyetem kandidátusa akkor kezdett ezzel a kérdéssel komolyabban foglalkozni, mikor felesége, aki szülésznőként dolgozik, elmesélte neki, hogy az ő kórházukban úgy döntöttek, mostantól azonnal elvágják a köldökzsinórt születés után.

Andersson ekkor Magnus Domelöffel, az Umeå Egyetem munkatársával együtt belekezdett egy klinikai tanulmányba, melynek során 400 újszülöttet követtek nyomon, akiknek a köldökzsinórját különböző időben vágták el. Az eredmények azt mutatták, hogy akiknél csak három perccel megszületésük után vágták el a köldökzsinórt, azoknál négy hónapos korban ritkábban jelentkezett vashiány, mint azoknál, akiknél azonnal megszüntették a kapcsolatot az anya vérkeringésével.

A kutatás eredményeire azonnal felfigyelt az egész világ. Hans Rosling professzor, a Karolinska Intézet munkatársa egyenesen úgy véli, hogy ezzel az új felfedezéssel akár évi 35 ezer életet is megmenthetnének, mivel a vashiány a gyerekek későbbi fejlődésére is kihatással van, egyes tanulmányok pedig az ADHD, azaz a figyelemhiányos hiperaktivitás, valamint a vashiány között is összefüggést mutattak ki.

Andersson azt tervezi, a tanulmányban résztvevő újszülötteket továbbra is figyelemmel fogja kísérni, hogy kiderüljön, hosszútávon milyen hatással van rájuk a köldökzsinór azonnali illetve késleltetett elvágása.