A szerv- és szövetátültetés legnagyobb problémája a kilökődés: a befogadó szervezet immunrendszere idegenként ismeri fel a beültetett szövetet, ezért megsemmisíti. Az orvostudományt régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon miért nincs ilyen viszony az anyai és a magzati szervezet között, hiszen az immunológiai különbségek itt is kétségtelenül fennállnak. Dr. Adrian Erlebacher és munkatársai nem várt eredményekhez jutottak a témában.

A Science júniusi számában megjelent közleményük egy olyan mechanizmust fed fel, melynek során az embrió beágyazódása kikapcsol egy, az immunrendszer idegentest-rakciójában alapvető jelátviteli útvonalat. Ily módon az immunelemek elkerülik a beágyazódás helyét, vagyis a magzat karosítására sem kerülhet sor.

Ismert, hogy az immunsejtek szabályozásában, aktiválásában alapvető szerepet töltenek be jelátviteli molekulák, a kemokinek. A munkacsoport mintegy hét éve modellezi a terhességet egérkísérletes modellben, és megállapították, hogy a T-sejteket, melyek alapvetőek a kilökődés folyamatában, számos réteg szigeteli el a magzati szövettől. Amellett, hogy a T-sejtek így nem férnek hozzá a magzathoz, a beágyazódással párhuzamosan a kemokinekért felelős gének is gátlódnak.

A gyulladásos elemek anyai-magzati felszínen való felhalmozódása számos szövődményt okozhat a terhesség során, például koraszületést, spontán vetélést, vagy anyai sokkos állapothoz vezethet.