A Loyola Egyetem Kórházának lapja számolt be a ritka és elképesztő neurológiai zavarról. A Bálint-szindrómában szenvedő betegek nem képesek érzékelni azt, amit látnak. A Neurology szeptemberi számában megjelent cikk részletesen leírta két beteg emberfeletti küzdelmét, szerzői Jose Biller, Murray Flaster neurológusok és Jason Cuomo negyedéves orvostanhallgató.

A klinikai gyakorlat merevsége miatt az orvosok megértik a betegség természetét, de nem lehet fogalmuk a beteg érzéseiről. A cikk „megkísérelte elmagyarázni tárgylagos és szubjektív szemszögből is a szindrómát két, ebben szenvedő beteg elbeszélései alapján.” A betegséget egy osztrák-magyar neurológusról, Bálint Rezsőről nevezték el, aki elsőként írta le a tüneteket. Az állapotot az agy bizonyos területén bekövetkező egy vagy több vérzés idézi elő. Három jelenséget idéz elő: a szemmozgások irányításának zavara (például a beteg nem tudja követni az orvos ujját a szemével), pontatlan mozdulatok (látja a tárgyat, de nem tudja felvenni), a látótér beszűkülése (egy nagyobb területből csak bizonyos részeket ismer fel).

Mikor a bevezetőben említett hölgy felkelt, nem találta az ajtókat és a szekrényeket. Nem tudta megnevezni és egymástól elkülöníteni a tárgyakat. Nem ismerte fel a betűket és a számokat. Nem látta, hol végződik a fal és hol kezdődik az ajtó. Mikor a szemészeten megvizsgálták, mégis azt állapították meg, hogy tökéletes a látása. Neurológushoz küldték tovább, és közben azt találgatták a férjével, hogy milyen elváltozás miatt nem látja a mosdókagylót, ha egyszer a szemének semmi baja. Egy másik beteg egy kamionos cég hatalmas termetű, dolgos sofőrje volt. A fiához tartott hálaadásra, mikor lesodródott az útról. A vacsora során pedig fordítva tartotta a kanalat. Ezután a bal oldalában gyengeséget érzett, az arca lebénult, majd elveszítette az eszméletét. Az orvosok szerint kiterjedt agyvérzést szenvedett, amit több kisebb vérzés követett.

A hölgybetegnek sok új dologhoz kellett hozzászoknia. Például a reggeli készülődés során többször meg kell tapogatnia a mosdót, hogy tájékozódni tudjon. Zuhanyozás közben kapaszkodnia kell. Fogmosáskor a fogkrémet egyenesen a szájába nyomja, majd a fogkefével igyekszik eltalálni a fogsorát. Az autóvezetésről le kellett mondani, könyvek helyett pedig azok audio változatát hallgatja. A férfi először depresszióba esett. - Azelőtt sose sírt. Most ez gyakran megesik. - idézte fel a felesége. Az érintett beteg elmondása szerint a Bálint-szindróma nem csak az életét változtatta meg, de az elméjét is. Reméli, hogy személyes vallomása további kezelési eljárások keresésére indítja majd az orvosokat.