Mikroszkopikus hadsereg
A ködös, esős, hideg őszi hónapokban megszaporodnak a különböző légúti fertőzéseket okozó kórokozók, így például a náthát és az influenzát okozó vírusok. Ráadásul ilyenkorra már az emberi szervezet ellenálló képessége is sokat veszít az erejéből – a nyári pihenés során szerzett erőtartalékok fogyatkoznak. Jó tudni, hogy az immunvédelmünket meg tudjuk erősíteni a belső mikrobiológiai egyensúly helyreállításával, a szervezetben élő, „barátságos” mikroorganizmusok pótlásával.
A fertőzésekkel, kórokozókkal szembeni védelmi rendszer egyik alapját ugyanis az emésztőcsatornában élő mintegy ötszáz baktériumfajta adja. Ezek többsége az emberi testben nem okoz betegséget, hanem éppen ellenkezőleg, jótékonyan járul hozzá annak védelméhez.
Ilyenek például a különböző laktobacillusok és a bifidobaktériumok, amelyek részt vesznek az anyagcsere és az immunvédelem több fontos folyamatában, így például a B- és a K- vitaminok és egyes aminosavak termelődésében, létfontosságú nyomelemek felszívódásában, gátolják a kórokozó baktériumok elszaporodását, serkentik az immunrendszer működését.
Probiotikumokkal a nátha ellen?
Igen! A bélflóra „barátságos” lakói működésükkel nemcsak az emésztőszervi fertőzések elleni védelemhez járulnak hozzá, hanem a test bármely más részén, így a légutakon keresztül támadó kórokozók ellen is segítik az immunrendszer hatékony működését.
Több klinikai vizsgálat is bizonyította, hogy az egészségre jótékony hatású mikroorganizmusok, az úgynevezett probiotikumok pótlásával, vagyis a belekben és a szájüregben normálisan is jelen lévő „jó” baktériumokat tartalmazó készítményekkel meglepően hatásosan küzdhetünk a hideg hónapok beköszöntével egyre gyakoribb légúti fertőzések ellen. Csökken az ilyen jellegű megbetegedések száma és intenzitása, mérséklődnek ezek kellemetlen tünetei, a köhögés és az orrfolyás, a láz. Legjobb, ha nem is várjuk meg a megbetegedést, hanem probiotikus készítmények segítségével igyekszünk megelőzni azok bekövetkeztét.
Egy meggyőző vizsgálat
Egy, amerikai gyermekgyógyászok által végzett vizsgálat során kiderült, hogy a fertőzésveszélyes időszakban, ősztől tavaszig rendszeresen szedett probiotikumokkal viszonylag egyszerű, mégis hatékony módon, mellékhatások nélkül védhetjük a gyerekeket a megfázás kellemetlen tüneteivel szemben, és megrövidíthetjük a mégis jelentkező tünetek időtartamát is.
A vizsgálat keretében óvodáskorú gyerekeknek adtak naponta kétszer probiotikumokat hat hónapon át (novembertől májusig). Az egyik csoport csak Lactobacillus acidophilust, a másik csoport kétféle, Lactobacillus acidophilust és Bifidobacterium animalist is tartalmazó készítményt kapott, míg egy harmadik csoportnak probiotikumot nem tartalmazó placebó szert adtak. A probiotikumokat és a placebót egyaránt por alakban, tejben feloldva fogyasztották el a gyerekek.
A megfigyelési időszak féléve alatt a probiotikumot szedő betegek csoportjában a placebóhoz képest 53–72 százalékkal csökkent a lázas állapot előfordulása (attól függően, hogy az adott készítmény csak egy- vagy kétféle baktériumot tartalmazott), míg a köhögés csökkenésének mértéke 41–62 százalék volt, orrfolyásról pedig 28–59 százalékkal kevesebb gyerek panaszkodott.
A probiotikumok azokban az esetekben is javítottak a helyzeten, amikor mégiscsak jelentkeztek tünetek, hiszen ezek időtartama 32–48 százalékkal volt rövidebb, mint a placebocsoportban. Rendszeres probiotikumszedés mellett jelentősen, 68–84 százalékkal kevesebb antibiotikumra volt szükség, és nagyjából 30 százalékkal csökkent a gyerekközösségtől betegség miatt távol töltött napok száma is.
Bár a tapasztalatok szerint a csak Lactobacillus acidophilust tartalmazó készítmény is eredményesnek bizonyult, kiderült, hogy még megbízhatóbb védelem biztosítható a kétféle probiotikum, vagyis a Lactobacillus acidophilus és a Bifidobacterium animalis együttes alkalmazásával. A meggyőző kutatás adatait a Pediatrics című lapban tették közzé.