Olvasási, szövegértési gondok
Ha a gyerek kudarcokat él át az iskolában, első lépésként a készségeit, képességeit kell ellenőrizni, hogy elég jól olvas-e és megfelelően érti-e az olvasottakat. A tanulási nehézségeknek ugyanis több mint felét olvasási, szövegértési hiányosságok okozzák! Ha egy gyerek nem, vagy nehezen érti azt, amit olvas, mielőbb fejleszteni kell ezt a készségét. Ebben - ha nem diszlexia az oka - a szülő is segíthet. Minél többet olvasson a gyerek hangosan, inkább lassan, de a pontosságra figyelve. A szövegértés az a képességünk, hogy amit hallunk, olvasunk, arról értelmes kérdéseket tudunk megfogalmazni és megválaszolni. A kisgyermekkortól kezdve folyamatosan fejleszthető: meséléssel, sok-sok egymásra figyelő beszélgetéssel az átélt vagy olvasott élményekről, kérdéseinek megválaszolásával.
Lényeges kérdések
A tanulási problémák többnyire a felső tagozatban, a különböző tantárgyak (történelem, földrajz, biológia, stb.) szöveges tanulnivalóival kezdődnek. Ezekkel a leckékkel az a feladata, hogy az elhagyható részletektől megszabadítva értse meg a lényeget belőle, és azt jegyezze is meg. Azonban hiába olvassa el többször is egymás után, elkalandozott figyelemmel, gépiessé vált olvasással, „szkenner üzemmódban” ez nem fog menni. Ha látják, hogy a gyerek üres tekintettel, elcsigázottan ül a leckéje fölött, az „olvasd el még egyszer, ha nem érted” - felszólítással nem megyünk semmire! Egyik leghasznosabb segédeszköz az „üres olvasás” ellen az lehet, ha a szöveghez valamilyen feladat kapcsolódik. A legtöbb általános iskolai tankönyv fejezetei után összefoglaló kérdések, esetleg vázlat, kulcsszavak találhatók. Ha a gyerek ezek elolvasásával kezdi a tanulást, akkor lesz az agyában egy „polcrendszer”, amelybe beteheti az olvasott információkat. Utána kezdje el olvasni a szöveget, bekezdésenként álljon meg, keresse meg, melyik kérdésre tartalmazza az a rész a feleletet, és a legjobb, ha röviden le is írja azt! Ezek a válaszok össze is foglalják a lényeget, és az könnyebben meg is ragad az agyában, már az első olvasás után. Ha nincsenek kérdések a lecke végén, akkor szerkesszünk! A szülők ezzel segíthetnek a legtöbbet. A nagyobb bekezdések, vagy fejezetek végén kérdezzenek rá annak lényegére, esetleg a vastagon szedett szavakra, mondatokra. Ki, mi, mikor, hol, hogyan, miért, mit csinált stb. Ha jó kérdéseket szerkesztettünk, az azokra adott válaszok lefedik a lecke tartalmát, rendet tesznek a szöveg tengerében.
Fontos, hogy mikor, hol, hogyan tanul
Érdemes néhány jó tanácsot megfogadni a tanulás idejével, egyéb körülményeivel kapcsolatban is. A szellemi kapacitás szintje általában délelőtt 9-11 és délután 3-5 óra között éri el a maximumot, estefelé egyre csökken. Fáradtan, kialvatlanul, éhesen, idegesen kevésbé lesz eredményes a tanulás. Az a jó, ha rendszeresen nagyjából a napnak ugyanabban a szakában ül le tanulni, és azt az időt valóban arra szánhatja. Ezalatt ne legyen bekapcsolva tévé, számítógép, zeneforrás! Legjobb (megfelelő lámpával ellátott) asztalnál tanulni: az ágyra dőlve, fotelbe kuporodva nehezebb koncentrálni. Este vagy kora reggel legfeljebb ismételni érdemes, elsősorban memoritert (verset, szabályokat, idegen szavakat). Beosztással felére csökkenthető a memoriterre fordított idő: ha például egy vers megtanulására egy hete van, 2-3 részletben sokkal könnyebb megtanulni. A modern eszközök, a telefon, a magnó segíthet a verstanulásban, de egyéb szöveget is érdemes felolvasni rá és újra meg újra visszahallgatni. A figyelem egyhuzamban átlag 45 percig köthető le, ezért ennyi idő elteltével fel kell állni, kicsit mozogni, ablakot nyitni, meginni egy pohár vizet, megenni egy almát, levinni egy körre a kutyát, stb., majd újult erővel és eredményesebben lehet folytatni a tanulást.