Jelenleg nem áll rendelkezésre teszt a Parkinson-kór megállapítására – mondta a Mayo Klinika és a Banner Sun Egészségügyi Kutatóintézet közös tanulmányában szerzőként közreműködő Charles Adler professzor. - Eddig is tudtuk, hogy a páciensek állkapocs alatti nyálmirigyeiben abnormális fehérjék jelennek meg. Ám ez az első olyan tudományos munka, mely az érintett nyálmirigy egy részének vizsgálatával képes kimutatni egy élő ember betegségét – tette hozzá a szakértő. A kutatásban 15 Parkinson-kóros beteg vett részt. Átlagéletkoruk 68 év volt, és átlagosan 12 éve diagnosztizálták náluk a problémát. Mindannyian jól reagáltak a gyógyszeres kezelésre, s nem volt ismert nyálmirigy-rendellenességük. Két különböző nyálmirigyből vettek mintát az orvosok: az állkapocs alól és az alsó ajkakból. A sebész csapatban Dr. Michael Hinni és Dr. David Lott működött közre a Mayo Klinika részéről, a szövetek elemzésében pedig Dr. Thomas Beach segített a Banner Sun Intézetből. „Ez a módszer sokkal pontosabb diagnózist tesz lehetővé a jelenleg használatosnál. A klinikai tesztfázis során nyilvánvalóvá vált előnyök egyike, hogy a vizsgálatba olyanokat is bevonhatunk, akik nem Parkinson-kóros betegek, így közelebb kerülünk a felismeréshez és az új terápiás lehetőségekhez” – tette hozzzá Dr. Beach.
Összesen 11 páciens tudott az elemzéshez megfelelő szövetmintával szolgálni, közülük 9-nél sikerült azonosítani a Parkinson-proteint. A kutatás jelenlegi szakaszában úgy látszik, hogy az állkapocs alatti nyálmirigyek nagyobb arányban adnak pozitív mintát, mint az alsó ajak környékiek. „Ez a tanulmány az első közvetlen bizonyíték arra, hogy az állkapocs alatti nyálmirigyek megfelelő alapot szolgáltatnak a Parkinson-kór diagnosztizálásához. Jelen eredmény különösen hasznos lehet, ha az orvos kollégák invazív kezelési megoldást, például agyi stimulációt vagy génterápiát mérlegelnek, ezért egyértelműen tudniuk kell, valóban ezzel a betegséggel állnak-e szemben” – nyilatkozta Dr. Adler.
A Parkinson-kór olyan idegrendszeri leépüléssel járó betegség, amely korlátoz a mozgásban. A páciens először egy kézen jelentkező, enyhe remegést tapasztal, majd tünetei egyre súlyosabbá válnak. Bár a köztudatban általában a remegést társítják a kórképhez, lassulást és merevséget is produkál tünetként. A diagnózis jelenleg a panaszok megfigyelésén, neurológiai és fizikai vizsgálaton, valamint más állapotok kizárásán alapul. A betegek csaknem harmadával megtörténhet, hogy korai stádiumban félrediagnosztizálják. A Parkinson-kór jelenleg nem gyógyítható, de gyógyszeres kezeléssel jelentősen javítható a beteg állapota. A tanulmányt márciusban az Amerikai Neurológiai Akadémia éves ülésén fogják bemutatni, San Diegóban.