A hólyagférgesség (echinococcosis – ejtsd: ehinokokkózis) érinthet embert és emlősállatot, így kutyát, lovat, juhot, rágcsálót. Az állatok többnyire semmilyen tünetet nem mutatnak, de tömegével ürítik a féregpetéket, melyek környezetünkbe kerülve - a higiénés szabályok nem megfelelő betartásakor - megfertőzhetik az embert is. A bélféreg lenyelt petékkel terjedhet emberre.
A hólyagférgesség formái
A hólyagférgesség három formáját ismerjük, melyet három különböző galandféreg lárvái okoznak. A leggyakoribb, emberben is előforduló és az egész világon jelen lévő féregfertőzést, a cisztás echinococcosis-t a 3-6 mm hosszúságú Echinococcus granulosus okozza. A másik kettő, emberben nagyon ritkán előforduló, de súlyosabb betegségeket az alveolaris echinococcosis-t és a policisztás echinococcosis-t az Echinococcus multilocularis, valamint az Echinococcus vogeli nevű galandférgek lárvái okozzák. (Alveolaris echinococcosis-t Magyarországon még nem diagnosztizáltak, de akörnyező országokban jelen van; a policisztás echinococcosis Közép- és Dél-Amerikában fordul elő.)
Fertőződés és tünetek
A legtöbb galandféreg fajnak, így az Echinococcus granulosus-nak az ember köztigazdája, így az állati bélsárral, földdel, vagy szennyezett élelmiszerrel felvett paraziták az emberi szervezetben lárvális vándorlást folytatnak, de nem élősködnek a bélrendszerben. A galandféreg ivarérett formája a vadon élő és a házi kutyafélék belében élősködik, a féreg petéi a kutyák ürülékével kerülnek a szabadba. A petékből a vékonybélben lárvák fejlődnek, melyek képesek átjutni a bélfalon és leggyakrabban a májban vagy a tüdőben, ritkábban a csontokban és az agyban, telepednek meg, cisztákat létrehozva maguk körül. A peték emberi szervezetbe való kerülése után a kifejlődő ciszták akár évekig olyan aprók maradhatnak, vagy olyan helyen lapulhatnak hogy semmilyen tünetet nem okoznak. A hosszú idő elteltével jelentkező panaszok között a májtáji fájdalmat, a máj megnagyobbodását, étvágytalanságot, illetve a tüdőben lévő ciszta esetén köhögést, esetenként véres köpetet, agyi cisztánál pedig a fejfájást, epilepsziát kell megemlíteni. Előfordulhat, hogy a ciszta megreped, ilyenkor az emberi immunrendszer nagy mennyiségű, testidegen fehérjével találja szemben magát, ami életveszélyes, allergiás sokkhoz hasonló, úgynevezett anafilaxiás sokkot eredményezhet. A laboratóriumi vizsgálatok és képalkotó eljárások segítségével diagnosztizált betegség kezelési módjában a ciszta sebészi eltávolítása az elsődleges, amely végleges gyógyulást eredményezhet. A sebészi kezelés kiegészítésére, illetve a nem operálható esetekben gyógyszerek is rendelkezésre állnak, ilyenkor a gyógyulás hónapokat, sőt éveket is igénybe vehet.
Erre kell odafigyelni
Mivel az Echinococcus a kutyaürülékkel együtt a homokozóba kerülhet és ott akár egy évig is életképes maradhat, így a gyermekek védelme kiemelten fontos. Homokot, homokos tárgyat ne vegyen a kisgyermek a szájába! A kutyatartók kezeljék állataikat hat hetente Echinococcus elleni szerrel (praziquantel)! A peték a kutyák szőréhez is tapadhatnak, így a kutyaürülékkel való érintkezés kerülésén túl az alapos kézmosás is rendkívül fontos, hatékony megelőzést jelenthet, különösen igaz ez az étkezés előtti, kötelező kézmosásra. Nyers gyümölcsöt, zöldséget csak gondos mosás után fogyasszunk! Ne igyunk patakból, forrásból, mert annak vize fertőzött kutya, illetve róka ürülékével szennyezett lehet.