Sara Bleich, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem Bloomberg Közegészségügyi Karának munkatársa csapatával 600 elhízott beteget kísért figyelemmel 2012 áprilisában, melyről a Preventive Medicine című lapban számoltak be. A felmérés során a betegek megadták magasságukat és súlyukat, emellett arról is be kellett számolniuk, hogy az őket kezelő orvos normál súlyú, túlsúlyos vagy elhízott.

A vizsgálatban résztvevő betegeknek, akiknek nagyjából a fele 40 és 64 év közötti volt, egy tízes skálán kellett értékelniük, hogy milyen mértékben bíznak meg kezelőorvosukban, illetve a tőle kapott étkezési tanácsokban, valamint arról is be kellett számolniuk, mennyire érzik azt, hogy orvosuk elítéli őket a súlyfeleslegük miatt. Az eredmények azt mutatták, hogy az orvosba vetett bizalom mértéke független volt az orvosok testsúlyától, ám amikor az étkezési tanácsokra került a sor, már jelentősebb különbségek mutatkoztak meg. Azok közül, akik normál testsúlyú orvoshoz jártak, 77 százalék bízott meg feltétlenül az ott kapott étkezési tanácsokban, míg azok közül, akik túlsúlyos orvoshoz jártak, 87 százalék, a kövér orvosok betegeinél pedig ez az arány 82 százalék volt. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a kövér orvosok betegei kétszer nagyobb valószínűséggel érezték magukat elítélve túlsúlyuk miatt, mint a normál vagy csak enyhén túlsúlyos orvosok betegei, előbbieknek 32, utóbbiaknak pedig csupán 14, illetve 17 százaléka számolt be ilyen tapasztalatról.

Utóbbi jelenség hátterében Bleich feltételezése szerint az állhat, hogy a kövér orvosok maguk is gyakran azt érzik, hogy elítélik őket, és ebből kifolyólag ők is jobban elítélik a túlsúlyos betegeket, a bizalom kapcsán pedig valószínűleg arról van szó, hogy az elhízott betegek a túlsúlyos orvosokról azt feltételezik, hogy mivel hozzájuk hasonló cipőben járnak, alkalmasabbak arra, hogy megfelelő étkezési tanácsokkal lássák el őket.