1994-ben felfedezték azt a gént, amely feltehetõen a táplálékfelvételt, az étvágyat és a zsír raktározását irányítja. A felfedezés hatalmas érdeklõdést keltett, hiszen ha ezt a gént valamilyen módon befolyásolhatnánk, a fogyókúra fogalma gyakorlatilag értelmét vesztené.
Már 30 évvel ezelõtt meglepetéssel tapasztalták, hogy a hagyományosan sovány, ill. kövér egerek vérkeringését összekapcsolva a kövér egerek lefogytak a sovány egerektõl származó vér hatására. Feltételezték, hogy a sovány egerek vérében jelen kell lennie valamilyen testsúlyszabályozó anyagnak, ami a fogyást okozza.
Ezt azonban nem tudták azonosítani, csak most, 30 év múlva, amikor megtalálva ezt az anyagot, leptinnek nevezték el. Egyúttal fölfedezték a zsírsejtekben az ob gént is, mely a sejteket a leptin termelésére készteti. Ez normális módon bizonyos agyi felvevõkészülékeken, receptorokon keresztül bejut az agyba és jelzéseket ad arról, hogy ha a zsírsejtek telítettek, csökkenjen az étvágy és a zsír raktározása.
Fogyás diéta nélkül?
A felfedezés hatalmas érdeklõdést keltett. Az egyik nagy gyógyszergyár horribilis összegért rögtön megvette a leptin elõállítási jogát, melytõl az egérkísérletek alapján várható lett volna, hogy kövéreknek beadva csökken az étvágyuk, sõt a zsírraktározásuk is, tehát diéta nélkül, bár kevesebbet táplálkozva, fogynának.
A kezdeti lelkesedés azonban jelentõsen megtorpant. Váratlanul kiderült ugyanis, hogy a kövér emberek vérében nem kevesebb, hanem több ilyen étvágyés zsírraktározást csökkentõ hatású anyag kering. Ez a kövéreknél a vérben torlódik, nem tud bejutni a vérbõl az agyba. A kövéreknél valószínûleg zavart az átjutást elõsegítõ agyi receptorok mûködése, így az agy nem kap megfelelõ jelzéseket és a fokozott étvágy mellett tovább folyik a zsírraktározás. Tehát hiába állítanának elõ most leptint és adnák be injekció formájában a kövéreknek, az nem tudna eljutni az agyba, hogy hatását kifejthesse. Jelenleg a tudósok azon dolgoznak, hogy megfejtsék az agyi receptorok hibáját. Ha azok mûködése valamilyen módon helyreállítható, akkor a leptinnel elérhetõ lenne az eredetileg várt eredmény.
Annyi mindenesetre elmondható, hogy még mindig nem vagyunk birtokában egy olyan anyagnak, amely diéta vagy mozgás nélkül fogyaszt. Tulajdonképpen ezt a megállapítást is újdonságnak tekinthetnénk az elhízásról, mert a közvélemény nagy része hisz abban, hogy léteznek olyan csodaszerek, mely megkímélik õket a diétától.