A stroke-on átesett páciensek háromszor olyan jól haladtak a rehabilitációs kezeléseken, ha a beszédterápia előtt elektromágneses stimulációt kaptak. Ezt a műtéttel nem járó módszert arra használták, hogy átmenetileg lezárják az agy megfelelően működő részeit, hogy a szélütés által károsított oldal újra tanulhassa a nyelvet. A pácienseknek a trauma után öt héten belül meg kell kapniuk az elektromágneses kezelést, mivel a gének, amelyek az agy regenerálódását elősegítik, ebben az időszakban a legaktívabbak - idézi a The Daily Telegraph brit napilap online kiadása a Stroke című szaklapban megjelent tanulmányt. A kutatás megerősítette egy két évvel ezelőtt Rómában lezajlott vizsgálat eredményét, mely sikeresen alkalmazta az elektromágneses stimulációt a stroke egyik következményeként gyakran kialakuló tünet, a neglekt gyógyítására. A neglektben szenvedő páciens az agy egyik féltekéjének károsodása miatt a tér egy oldalát nem érzékeli.
A Neurology című szaklap 2011 decemberi számában megjelent tanulmányukban a római Santa Lucia Alapítvány tudósai beszámoltak arról, hogy húsz neglektszindrómás beteg közül tíznek adtak agyi elektromágneses stimulációt két héten át a fejükre helyezett készülék útján. A csoport másik fele olyan kis feszültségű impulzust kapott ugyanilyen eszközzel, amely nem befolyásolhatta az állapotukat. Közben folytatták a hagyományos, számítógépes és papír-ceruzás figyelemjavító kezelést. A második hét elteltével a valódi stimulációt kapó betegek eredményei tizenhat százalékkal, újabb két hét után húsz százalékkal javultak, míg a hatástalan impulzusban részesülő betegek tesztjei nem lettek eredményesebbek.
Az új kutatás az afáziás betegeken kíván segíteni hasonló módszerrel. A szélütésen átesettek 20-30 százaléka szenved afáziában, amely beszédértési és nyelvhasználati nehézségeket jelent. Eddig egyetlen gyógymódja a beszédterápia volt, ám a Montreali Egyetem kutatói szerint az agy stimulációja elősegítheti a beszédkészség visszanyerését. A kutatók 24 szélütéses, afáziás beteget vizsgáltak. Közülük 13 kapott húsz percen keresztül alacsony feszültségű stimulációt kézben tartott elektromágneses tekercs segítségével. A többi 11 beteg placebókezelést kapott. Ezután mindegyiküknél 45 perces beszédterápia következett, és ez ismétlődött tíz napon keresztül. A tanulmány szerint az agyi stimuláción átesett betegek 20-30 százalékkal jobb eredménnyel haladtak. "Ez hasonlít ahhoz a testi rehabilitációs eljáráshoz, ahol a működő végtagot sínbe helyezik, hogy a beteg kénytelen legyen a kezelés idején a másik, sérült végtagját használni. A jövőben képesek lehetünk a beszédterápiát a műtéttel nem járó, agyi elektromágneses stimulációval kombinálni. Így az afáziás betegek gyorsabban és biztosabban nyerhetik vissza beszédkészségüket, ez pedig a költségek szempontjából is jelentős lehet" - hangsúlyozta Alexander Thiel, a kutatás vezetője.