A kutatók 15 alvó önkéntes agyhullámait kísérték figyelemmel, akik korábban egy zongorázáshoz hasonló ujjgyakorlatot sajátítottak el. Az első három éjszaka valamennyien rendes időben lefeküdtek, és az alvást követően mindannyiuknak jobban ment a gyakorlat, mint előző nap. Ám a negyedik napon nehezítésképpen azzal a kezükkel is be kellett tanulniuk a gyakorlatsort, amelyiket ritkábban használják, és mindössze háromórányi alvás után megkérték őket, hogy adják elő tudományukat. Az eredmények azt mutatták, hogy kellő alvás hiányában a kísérleti alanyok jóval rosszabbul teljesítettek, mint amikor hagyták őket kialudni magukat.   Amint arról a kutatást vezető dr. Masako Tamaki, az Egyesült Államok-beli Brown Egyetem munkatársa beszámolt, mostanáig kevés dolog volt ismert azzal kapcsolatban, hogy a motoros tanulás során miként működik az emlékezetünk. A mostani vizsgálat során elsősorban arra keresték a választ a szakemberek, hogy alvás közben agyunk melyik részében mi zajlik, illetve, hogy valójában milyen szerepet is tölt be az alvás a tanulás során.

A Neuroscience című lapban megjelent tanulmány alapjául szolgáló kísérlet során dr. Tamakiék az alanyokat négy napon át magnetoenkefalográfiával (MEG), illetve poliszomnográfiával ellenőrizték, majd az ötödik napon valamennyiük agyát MRI-vel feltérképezték, hogy megfigyeljék, mely területeken jelentkeztek elektromos aktivitások. Összesen nyolc agyterületen sikerült beazonosítani öt különféle frekvenciájú rezgést, ám a legjelentősebb változás nem azon az agyterületen mutatkozott meg, amire a tudósok számítottak, amely a motoros irányítást is szabályozza, hanem a kiegészítő motoros területen (SMA), a másik oldalon ahhoz képest, amelyik kézzel az illető begyakorolta a feladatot. A rezgéseket tekintve két fontos dolog derült ki, az egyik, hogy jelentősen megváltoztak azt követően, hogy az alanyokat betanították a gyakorlatra, a másik, hogy a változás erőssége összhangban volt azzal, hogy az illető milyen mértékű fejlődést mutatott a feladat elsajátításában. A szakemberek most egy hasonló kísérletbe kezdtek bele, mely során szintén az agy tanulási képességeit veszik górcső alá, ám ezúttal főleg a vizuális dolgok elsajátítására fektetik a hangsúlyt.