A preventív angioplasztika néven ismert beavatkozás bizonyíthatóan kétharmadával csökkenti a halálozás és a súlyos szövődmények kockázatát. A kutatást végző brit orvosok úgy vélik, hogy a műtéti beavatkozást, mely során nem csak magát a szívrohamot kiváltó elzáródott artériát kezelik, hanem a többi elzáródott artériát is, rutinszerűen kellene alkalmazni, mert az emberéleteken felül több millió fontot is meg lehetne spórolni az egészségügyben.

Szívroham esetén az egyik szívkoszorúér elzáródik, és ennek következtében a szívizom károsodik. A betegeket jelenleg angioplasztikának vetik alá ilyen esetekben közvetlenül a szívrohamot követően, mely során az orvosok egy vékony csövet, úgynevezett sztentet ültetnek be az elzáródott artériába, hogy lehetővé tegyék a vér átáramlását. A műtét alatt gyakran kiderül, hogy más artériák is részlegesen el vannak záródva, ami újabb szívrohamot idézhet elő a későbbiekben. Bár a brit egészségpénztár irányelvei szerint a sebészeknek ilyenkor csak a szívrohamot okozó artériát kell kezelniük, néhány orvos a többi magas kockázatú érbe is beültet sztentet, hogy megelőzze a későbbi problémákat. Eddig azonban nem állt rendelkezésünkre tudományos bizonyíték arra, vajon ez az eljárás beválik-e, illetve életeket ment-e.

Dr. David Wald, a brit Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) szakértője a New England Journal of Medicine szaklapban közzétett kutatásban 465 olyan beteget vizsgált, akik 2008 és 2013 között szenvedtek szívrohamot. A betegek körülbelül felének csak a szívrohamot okozó artériába ültettek be sztentet, míg a többieknek más elzáródott artériákba is beültettek sztenteket. Az eredmények azt mutatták, hogy azok a betegek, akiknek több artériájába is ültettek sztentet, 64 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak meg, illetve szenvedtek újabb súlyos szívrohamot.