Nyomtatás 
Forrás: Vital.hu (https://mail.vital.hu)

Matekzseninek születni kell, vagy tanulható képesség?

Egy állítólagos matekzseni közreműködésével nemrég végzett kutatás megerősíti Darwin elképzelését, ami szerint a kiemelkedő intellektuális képességek "buzgóság és kemény munka" eredményeként fejlődnek ki, és nem velünk születnek.

A Sussex Egyetem tudósai funkciós mágneses rezonancia vizsgálatot (fMRI) végeztek Yusnier Viera fejszámoló-bajnokon, miközben számára ismert és ismeretlen számolási feladatokat hajtott végre, és rájöttek, hogy az állítólag különleges adottságokkal megáldott férfi agyában semmi különleges vagy furcsa nem történik. A PloS One című tudományos szaklap szeptember 23-ai számában megjelent vizsgálati eredmények tudományosan is bizonyítják a feltételezést, ami szerint egyes számolási képességek esetében nem számít más, csak a gyakorlás. "Ez reményt jelenthet mindannyiunk számára. Profi matekosnak tehát nem születik az ember, hanem idővel válik azzá" - nyilatkozta Dr. Natasha Sigala. A kubai születésű világrekorder Yusnier képes arra, hogy az elmúlt 400 év bármelyik hetének bármelyik napját egy másodpercnél rövidebb idő alatt megnevezze. Ez egy autisták körében gyakori képesség, de Yusniernek nincsenek autizmusra utaló tünetei. Az autistákkal és az Asperger-szindrómásokkal szemben a férfi képes megmondani, hogyan számolja ki a válaszait, sőt még tanítja is a módszerét, és könyvet is írt róla.

A Sussex Egyetem Klinikai Képalkotó Tudományok Központjának vizsgálatai szerint Yusniernek úgy sikerült tökélyre fejlesztenie a módszerét, hogy az agyának a középső régiójában található hosszú távú munkamemóriában tárolja a válaszokat. Ez a fajta memória segít a szakterületünk alá tartozó feladatokat gyorsan és hatékonyan elvégezni. Bár normális esetben az agy bal félteke aktiválódik a matematikai problémák megoldása során, a tudósok valami mást is megfigyeltek Yusnier agyműködésében, amikor valamilyen ismeretlen feladattal került szembe. A vizsgálatok szerint Yusnier prefrontális kérge is aktiválódott az ismeretlen számítási feladatok során. Ez az agyi terület a döntéshozatalban játszik fontos szerepet. Ez egybevág Yusnier saját megfigyeléseivel, a férfi ugyanis saját elmondása szerint az ismeretlen problémából igyekezett egy extra mentális lépés beiktatásával számára ismerős feladatot kreálni. Az ismeretlen kérdéseket Yusnier 80 százalékos pontossággal válaszolta meg (szemben az ismert kérdések 90 százalékával), és némileg lassabban is válaszolt rájuk. "Bár ez a fajta képesség rendkívül gyakori autisták esetében, az autista spektrumon kívül esőknél nagyon ritka. Az autizmussal küzdők ugyanakkor nem képesek megmagyarázni, hogy hogyan jutnak el a válaszig, egyszerűen csak tudják azt - nyilatkozta Dr. Sigala - Yusnier esetében azonban egyértelmű, hogy a képességei a hosszan tartó gyakorlásnak és a motivációnak köszönhetők." A vizsgálati eredmények tehát megerősíteni látszanak azt a feltételezést, ami szerint a különleges képességek nem velünk születnek, hanem hosszú és kitartó munka eredményeként alakulnak ki.



A cikket a vital.hu-n az alábbi címen találja meg:
https://mail.vital.hu/matekzsenik