Anu Ruusunen, a Kelet-Finnországi Egyetem szakembere idén szeptemberben éppen erről a témáról készítette doktori értekezését, melynek során kimutatta, hogy azok az egyének, akik zöldségből, bogyókból, gyümölcsből, teljes kiőrlés gabonából, halból, baromfiból és alacsony zsírtartalmú sajtból álló étrendet fogyasztottak, jóval kisebb arányban mutatták a depresszió tüneteit, mint azok, akik rendszeresen egészségtelen ételeket – többek között kolbászt, hot-dogot, cukros édességeket, feldolgozott élelmiszereket és különféle nassolni valókat – ettek. Kutatása eredményei egybe csengenek egy másik vizsgálat kimutatásaival, amely még 2012 májusában jelent meg a Public Health Nutrition című lapban, és amely arra hívta fel a figyelmet, hogy azoknál, akik gyakran ettek gyorséttermi ételeket, 51 százalékkal nagyobb arányban jelentkeztek a depresszió tüneteit.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy bár ezek a kutatások valóban összefüggést mutatnak ki az egészségtelen ételek és a depresszió között, egyértelmű ok-okozati kapcsolat nem állapítható meg a két dolog között, így például az is lehetséges, hogy akik hajlamosabbak a depresszióra, azok eleve szívesebben esznek egészségtelen, gyorséttermi ételeket, mint azok, akik jól érzik magukat a bőrükben. Egy viszont biztos, egyes élelmiszertípusok képesek pozitív hatással lenni a hangulatunkra, így aki ezeket fogyasztja, csak jól járhat. Számos tanulmány számolt be már arról, hogy a B-vitamin távol tartja a depressziót és az egyéb mentális betegségeket, ezért együnk minél több spenótot, halat, babot és sovány szárnyast. Egy másik fontos vitamin a D-vitamin, ami szintén képes csökkenteni a depresszió mértékét. Ezt a vitamint többnyire a napsugarakból nyerjük, ám mivel sokan nem töltenek elég időt a napon, illetve akkor is naptejjel védik magukat, így a káros sugarak mellett a hasznosak sem jutnak el a szervezetükbe, ezt a vitamint érdemes étrend-kiegészítő formájában is szedni.

Együnk minél több magvat is, ezek ugyanis sok magnéziumot tartalmaznak, aminek a szerotin-termelésben van jelentős szerepe, a szerotin pedig a jó kedvünkhöz nélkülözhetetlen. Ha tehát nassolni támad kedvünk, fogyasszunk bátran kesudiót, mandulát vagy mogyorót. De az édességet sem kell teljes mértékben megvonni magunktól, a csokoládé például – főleg ha az étcsokoládé mellett döntünk – szintén javíthat a kedélyállapotunkon. Ha nem az agyoncukrozott, töltelékes változatokat esszük, akkor a csokoládéban található feniletilamin serkentőleg hat az agyunkra, és hangulatunkon is sokat javít.