Először azt hittem, hogy kimerültem, és csak egy kis pihenésre van szükségem – mesélte a 32 éves Cija. „Néhány óra múlva lüktető fejfájást éreztem a bal oldalon, de bevettem egy fájdalomcsillapítót, és lefeküdtem.” Egy héttel később, amikor már otthon volt Angliában, arra ébredt éjszaka, hogy rosszul van. Felkelt az ágyból, de azonnal összeesett. A jobb oldala teljesen lebénult, és nem tudott beszélni. Szerencsére a barátja a szomszéd szobában meghallotta a zuhanást, és azonnal mentőt hívott. A kórházban kiderült, hogy Cija nyaki artériája megrepedt, és ennek következtében vérrög, majd agyérgörcs (stroke) alakult ki. Három nappal később Cija újra érezte a csőlátást. Az első stroke következtében kialakult duzzanat következtében egy második stroke is bekövetkezett, ezért Ciját az Addenbrooke-i kórházba szállították, amely műtétre is fel volt szerelve arra az esetre, ha a duzzanat tovább nőtt volna.

A stroke-ot általában az idős korhoz társítják, pedig míg az idősek körében a kilencvenes évek közepétől a stroke aránya 40 százalékkal visszaesett, a 20 és 64 év közöttiek körében negyedével nőtt világszerte.„Az ér repedését valamilyen trauma, néha egészen triviális esemény okozza” – magyarázta Dr. Richard Perry, a University College Hospital London neurológusa. „Gyakran hallunk olyan esetekről, hogy valaki elmegy fodrászhoz, és amikor hátrahajtja a fejét a mosáshoz, bekövetkezik a diszekció. A pillangóúszás is okozhatja a traumát, mert meglehetősen hirtelen kell felemelni a fejet. A stroke tünetei általában órákkal az esemény után jelentkeznek.” Az emberek többsége azonban egész életében anélkül jár fodrászhoz vagy bunjee-jumpingol, hogy artériarepedést illetve stroke-ot szenvedne.

Perry szerint ez alapján született meg az az eddig nem bizonyított elmélet, hogy valamiféle hajlamról lehet szó. Egy kutatásban, amelyben artéria diszekciót szenvedett betegeket vizsgáltak, kimutatták, hogy kisebb rendellenességek fedezhetők fel a bőrük és a vérereik kollagénjében. Egy másik elmélet szerint valamilyen fertőzés ideiglenesen meggyengítheti a vérereket. Előfordul például, hogy egyesek szörnyű baleseteket szenvednek, és nem történik meg velük, míg mások egyszerűen csak hátranéznek tolatáskor, és artériarepedést szenvednek. Perry úgy véli, ez is a hajlamot támasztja alá.