A kutatás célja, hogy rögzítsék a mozgást irányító agyi jeleket, és számítógépeket vagy művégtagokat működtessenek velük - tudósított a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál a Science Translational Medicine című szaklapban megjelent tanulmányról. A billentyűzet kezelésétől az üdítős doboz kinyitásáig az élet tele van olyan feladatokkal, amelyekhez a mindkét kéz szükséges. Az elmúlt évtizedekben a tudomány jelentős eredményeket ért el azzal, hogy összekötötték az elmét a mozgást pótló eszközökkel. Mostanáig azonban ezek a rendszerek csak egyetlen végtag mozgatásával dolgoztak - írta közleményében Miguel Nicolelis neurobiológus, a kutatás vezetője, a Duke Egyetem orvosi karának tanára.

A gerincsérülések, a szélütés vagy az idegrendszeri betegségek világszerte emberek millióinál idéznek elő bénulást. Ezek a betegségek ugyan a központi idegrendszer és az izmok közötti összeköttetéseket károsítják, az agy mozgásirányító területei gyakran mégis sértetlenek maradnak. Az új kísérletben Nicolelis és társai a rhesus majmok agyának mindkét féltekéjéből majdnem ötszáz idegsejt jelzéseit rögzítették apró elektródákkal, amelyeket az állatok agykérgének mozgással kapcsolatos területébe ültettek. Ezek a jelek közvetítették később a majmok "gondolatait", amelyek működésbe hozták a virtuális végtagokat. A majmokat betanították arra, hogy vezérlőkarral (joystickkel) mozgassák a számítógép képernyőjén megjelenő majomfigura mindkét karját. Ezután csak az agyukat használhatták, hogy olyan feladatokat hajtsanak végre, amelyekhez rajzolt hasonmásuk jobb- és bal mellső végtagjára is szükség volt.