A tanulmányban szerzőként közreműködő Dr. Ketan Shankardass felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a súlygyarapodás nem áll le minél hamarabb, később egészségügyi problémákhoz vezethet az utódok életében. „A gyermekkor az az időszak, amikor egymáshoz kötődő szokásrendszerek alakulnak ki, többek között a stresszkezelésre, a táplálkozásra és a fizikai aktivitásra vonatkozóan. Ekkor sajnos visszafordíthatatlan kár keletkezhet, amit csaknem lehetetlen mérsékelni a későbbiekben” – magyarázta a szakértő. Dr. Shankardass úgy fogalmazott, hogy eddig nem volt egyértelmű a stressz és az elhízás közötti kapcsolat. Szerinte a szülőknek érdemes volna megváltoztatniuk a feszültség esetén tanúsított viselkedést, ami például a táplálkozásra is kiterjed, hiszen ilyenkor több készételt és gyorséttermi fogást vásárolnak az időspórolás kedvéért.

A szülői stressznek közvetlen hatása is van a kicsik viselkedésére, hiszen alkalmazkodási mechanizmusként többet ehetnek és kevesebbet mozoghatnak, vagy pedig a saját stressz-szintjük emelkedésével ugyancsak hozzájárulhatnak a saját súlygyarapodásukhoz. A torontói St. Michael's Kórház munkatársai a kanadai Gyermekegészségügyi Kutatás során rögzített adatokat elemezték, amely világszerte a legkiterjedtebb vizsgálatok egyike, s a légszennyezettség hosszú távú hatásait vizsgálja a csemeték légzőszervi egészségére vonatkozóan. A következtetések levonásához minden évben kiszámolták a résztvevő gyerekek BMI-jét, szüleiknek pedig kérdőívet adtak a pszichés stressz mérésére. Olyan kérdéseket tettek fel, mint például a múlt hónapban hányszor fordult elő olyan, hogy képtelenek voltak a számukra fontos dolgok irányítására, valamint hányszor találkoztak megoldhatatlan nehézséggel. Az eredmények a Pediatric Obesity című szakfolyóiratban jelentek meg.