A japán kutatók 276 öt és tizennyolc év közötti gyermeket vizsgáltak meg, akik naponta 2-4 órát töltöttek a televízió előtt, kétórás átlaggal. Az MRI-vizsgálat kimutatta, hogy a legtöbbet tévézők frontopoláris kérgének szürkeállománya a legnagyobb – ez a régió az elülső-oldalsó részen található. A szürkeállomány arányának növekedése negatív változást jelent, hiszen alacsonyabb verbális intelligenciához köthető – tették hozzá a Szendai városában található Tohoku Egyetem munkatársai.

A szakértők javaslata szerint a szürkeállományt a testsúlyhoz kell viszonyítani, s annak aránya visszaszorul gyermekkorban, hogy növekedhessen az agyműködés hatékonysága. „A legmagasabb IQ-val rendelkező kicsik szürkeállománya elképesztő ütemben ritkul” – jegyezték meg a tanulmány szerzői, akik kiemelték: bizonyos tevékenységek befolyásolhatják a folyamat ütemét. Korábbi kísérletek alapján a hangszeren történő játék fejleszti az agyat, ami azonban nem mondható el a passzív tévénézésről. A japán kutatók aláhúzták, hogy a televízió és az agyszerkezet kapcsolatát mindezidáig senki sem tanulmányozta, noha a mostani tanulmány konklúziója szerint „a tévénézés közvetlen vagy közvetett módon összefügg a gyerekek neurokognitív fejlődésével, így a felnőtteknek tisztában kell lenniük a lehetséges következményekkel”.

A Cerebral Cortex című szakfolyóiratban megjelent értekezés alapját képező kísérlet során csaknem egyenlő volt a megfigyelt fiúk és lányok aránya. A tévénézés és az agyszerkezet hátrányos változása között ugyan összefüggést lehetett megállapítani, ám ez statisztikai együttjárás volt, nem pedig ok-okozati viszony.