A hasnyálmirigy olyan létfontosságú anyagokat termel és szabadít fel, mint az emésztőenzimek és a vércukorszintet szabályozó inzulin. A Magyarországon mintegy 1500 ember halálát okozó ráktípus ötéves túlélése mindössze négy-öt százalék. Tünetei, például a váratlan fogyás, a hasi fájdalom és a sárgaság számos más betegséget is jelezhetnek, ezért a hasnyálmirigyrákot gyakran csak későn diagnosztizálják. Kezelése ideális esetben a daganat eltávolításával jár, de a műtétet csak legfeljebb a betegek 20 százalékánál lehet elvégezni. Ezen kívül kemoterápiát és sugárkezelést lehet alkalmazni. Az új oltóanyagot a műtét után használnák.

A hasnyálmirigyrák rendkívül alacsony túlélési aránya azzal magyarázható, hogy bár a daganat látszólag remisszióba kerülhet, a rákos sejtek az egész testben szétterjedhetnek, és később másodlagos daganatokat okozhatnak. Az immunrendszer nem ismeri fel a daganatos sejteket, ezért akadálytalanul szaporodhatnak. „A vakcina a szervezet immunrendszerét veszi rá arra, hogy felismerje a mikroszkopikus daganatsejteket, és képessé tegye a beteget arra, hogy felvegye a harcot a megmaradt rákos sejtek ellen még az előtt, hogy újabb daganatok jönnének létre a test más részein” – magyarázta Daniel Palmer professzor, a kísérlet egyik vezetője.

Hasonló alapelven működik, mint a többi oltóanyag, vagyis a betegség ártalmatlan mennyiségét fecskendezik be a szervezetbe azért, hogy serkentsék az immunrendszert. A betegek általában kemoterápiában részesülnek, és amennyiben alkalmasnak ítélik a szakemberek, az oltóanyag mellett is tovább kapják a kemoterápiás gyógyszereket. A vakcina minimális mellékhatásokkal, legfeljebb kimerültséggel és hányingerrel járhat. Az immunterápiát egyre több daganattípus esetében vizsgálják. A korábbi kutatások kimutatták, hogy a módszer hatékonyan képes elpusztítani az életben maradt daganatos sejteket, és minimális mellékhatással jár.