Valószínűleg a megtermékenyített petesejt először a petevezetékben tapadt meg, ahonnan később kilökődött, és a hasüregben tapadt meg újra. A nőt az után utalták be a mwanzai kórházba, hogy hasi fájdalmakról panaszkodott, és feltűnt neki, hogy a baba keveset mozog. A BioMed Central szakfolyóiratban megjelent esettanulmány szerint vizelési nehézségeket is tapasztalt. Először két terhességi vizsgálaton is kijelentették az orvosok, hogy terhessége normálisan zajlik. Az ultrahangvizsgálaton minden normálisnak tűnt, az orvosok csupán annyit jegyeztek meg, hogy az édesanya vérszegény, és húgyúti fertőzésben szenved. Miután kezelték ezekre a rendellenességekre, tünetei némileg enyhültek. Két nappal később azonban egy újabb képalkotó vizsgálat kimutatta, hogy a csecsemő valójában a hasüregben helyezkedik el. Az édesanya annak ellenére életképes magzatot hordozott, hogy nem védte magzatburok, és nem vette körül magzatvíz. A nő méhe üres, de teljesen normális volt, és petefészkei és petevezetékei sem mutattak rendellenességet. A lánycsecsemő műtéti úton született 1,7 kilogrammos születési súllyal. Az anya súlyos vérszegénysége miatt vérátömlesztést kapott, de végül mindketten egészségesen távoztak a kórházból.

A hasűri terhesség a méhen kívüli terhesség egyik ritka válfaja, mely során a megtermékenyített petesejt nem a méhben, hanem a hasüregben tapad meg. Ultrahanggal gyakran nehéz kimutatni, és többnyire a petevezeték repedése, vagy a petevezetékben megtapadt megtermékenyített petesejt kilökődése következtében alakul ki. A többi méhen kívüli terhességtől eltérően fennáll az esélye, hogy hasűri terhességet követően életképes csecsemő születik, megnő azonban az édesanya halálozásának kockázata, mert az állapot következtében súlyos vérzés alakulhat ki. Hasűri terhesség körülbelül tízezer terhesség közül egy esetben fordul elő.