A magyar nyelvben csírágnak vagy nyúlárnyéknak is nevezett spárga szezonja áprilisban kezdődik, és egészen júliusig tart. Érdemes kihasználni ezt az időszakot fogyasztására, hiszen nem csak finom, de magas tápértékű növényünk. A zöld vagy fehér színű zöldség a hagyományok szerint vértisztító hatású, jótékonyan hat a vesékre és serkenti az anyagcserét. Vastagabb fajtája az ún. szólóspárga, míg a vékonyabbat elsősorban leves készítéséhez használják.
A közel négyezer éves múlttal rendelkező növény őshazája Eurázsia. Egy, a romok között talált étlap tanúsága szerint Pompei lakói is élvezhették ízét, termesztését pedig még az egyiptomiak kezdték. Manapság, bár meglehetősen igényes növény, egyre kevésbé számít különlegességnek. Ez azért is örvendetes, mert rengeteg hasznos anyag található benne.
Egészség
Például vitaminok, közülük is a legfontosabb a C- és az E-vitamin. A különböző kutatások összefüggést találtak egyes rákos megbetegedések és a koszorúér-betegségek kisebb előfordulási aránya és a zöldségekben, gyümölcsökben gazdag, azaz a vitamindús étrend között. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fent említett két vitamin rendszeres fogyasztása elsősorban az emésztőrendszeri, a hasnyálmirigy, a tüdő- és az emlődaganatok ritkább előfordulását eredményezi. Az E-vitaminról még tudni vélik, hogy különféle szívproblémáknál, gyulladásoknál jótékony hatású, valamint elősegíti a sebgyógyulást. A napi E-vitamin-szükségletet egy adag spárga biztosítja.
Jelentős mennyiségű A-provitamin (karotinok) és B-vitaminok is találhatók benne. Az előbbi védi a nyálkahártyát és sejteket, és a látásra is pozitívan hat. Az utóbbiak közül a tiamin (B1-vitamin) az idegrendszer működésében fontos, a riboflavin (B2-vitamin) pedig az anyagcserében és a sejtek energiaellátásában.
Az ásványi anyagok közül a cink mennyisége a legjelentősebb benne, nagyobb, mint a legtöbb növényi eredetű élelmiszeré. A cink 300 életfontosságú enzim működéséhez szükséges, erősíti a kötőszöveteket és az erek falát, serkenti az agy működését. Hiánya okozhat csökkent libidót, orgazmusképtelenséget és impotenciát – ezek tükrében meglapozottnak tűnhet az a népi tapasztalat, mely afrodiziákumként is számon tartja a spárgát. Szelént is tartalmaz, melynek hatását az E-vitamin felerősíti, azaz fokozottabban érvényesül a szabad gyökök elleni védelem.
Folsavból rekorder
A folsav ugyan a legtöbb élelmiszerben jelen van, de a spárgában rendkívüli mennyiség található. (1 grammban 1 mikrogramm, ami azt jelenti, hogy 100 g elfogyasztása már fedezi a napi szükségletet.) A folsavhiány az egyik leggyakoribb vitaminhiány, mely fáradékonysággal, csökkent koncentrálóképességgel és ideges nyugtalansággal járó állapot. E tünetek megjelenését megelőzhetjük a spárga fogyasztásával, ami a folsavnak köszönhetően egyéb tápanyagok felszívódását is elősegíti a szervezetben. Ez a vitamin elengedhetetlen a sejtosztódáshoz, a DNS, az RNS, valamint a fehérjék szintéziséhez. Különösen nagy a folsavszükséglete gyermekvállalásra készülő és a már állapotos kismamáknak.
Szépség
Az olyan bőrhibák, mint pl. a pattanásosság (ami nem feltétlenül a kamaszkor sajátossága) és az ekcéma a szervezetbe kerülő méreganyagok és lelki okok (stressz) következménye is lehet. A nyersen fogyasztott, fémekben gazdag spárgalé a vér lúgosítása révén jó hatással lehet ezekre a problémákra. E-vitamin-tartalmáról már esett szó, ez antioxidáns és immunserkentő hatásán túl védi a bőrt a ráncosodástól. A B-vitaminok is kiveszik részüket a „szépségápolásban”: a riboflavin a haj és a körmök felépítésében játszik szerepet, a piridoxin (B6-vitamin) életerőt ad, a biotin a rugalmas bőr és az egészséges haj szépségvitaminja, a niacin a sejtenergiához, az életörömhöz és az alváshoz szükséges, a pantoténsav az életerő, a haj színének vitaminja.
A többi zöldségféléhez hasonlóan a spárgaremek fogyókúrás étel; ezen felül vízhajtó és enyhe hashajtó hatással bír, gyorsítja az anyagcserét.