A Harvard kutatói azt állítják, hogy a napfény behatása következtében a szervezetünk endorfinokat termel, mely vegyületek fájdalomcsillapító hatásúak, és örömérzést okoznak. Egérkísérletükben kimutatták, hogy a napfénynek rendszeresen kitett egerek a függőség jeleit mutatták, és amikor megfosztották őket az expozíciótól, elvonási tüneteket tapasztaltak. Az eredmények segíthetnek megmagyarázni, miért tudnak olyan nehezen ellenállni az emberek a napozásnak annak ellenére, hogy tudják, milyen nagymértékben növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát. „Meglepő, hogy genetikailag arra vagyunk beprogramozva, hogy függővé váljunk egy olyan veszélyes dologhoz, mint az UV sugárzás, ami talán a leggyakoribb rákkeltő faktor a világon” – számoltak be az amerikai kutatók. Brit szakértők azonban megkérdőjelezik, hogy az eddig csak egereken tesztelt eredmények az emberekre is alkalmazhatók.

A Harvard orvosi karának kutatói hat héten keresztül napi UV sugárdózist adtak az egereknek. Az expozíció körülbelül 20-30 perc napozásnak felelt meg a forró floridai napon a déli órákban. Az állatok endorfin szintje egy héten belül megnőtt, és csökkent a fájdalomérzékenységük. Az egerek ezután egy olyan gyógyszert kaptak, amely gátolja az endorfin hatását, amitől az állatok hamarosan elvonási tüneteket, például remegést és fogvacogást mutattak, és mindent megtettek azért, hogy elkerüljék azt a helyet, ahol a gyógyszert beadták nekik.

A kutatást vezető David Fisher professzor szerint a napfény hatása a heroinhoz hasonlít, bár annál gyengébb. A szakértő úgy véli, ez az információ értékes eszköz lehet arra, hogy az embereket meg lehessen tanítani a túlzott mértékű napozás korlátozására. Fisher professzor szerint evolúciós szempontból ez a függőség valószínűleg azért alakulhatott ki, hogy a szervezetünk biztosítsa a megfelelő D-vitamin ellátást.